Ének/Zene Tanuljunk

A ritmusok – Kottaolvasás egyszerűen

A kotta olyan a zenében, mint az írás a nyelvben: a segítségével rögzíteni lehet a zenei gondolatokat, hogy bármikor ugyanolyan formában vissza lehessen idézni. Ha ismered a kottát, elénekelhetsz vagy hangszeren eljátszhatsz bármilyen zenét, illetve a saját dalaidat is rögzítheted. A ritmus érzékszerveinkkel észlelhető természetes vagy általunk létrehozott látható (pl. díszítmény), hallható (pl. hangok) jelenségek rendszeres ismétlődése; ritmikusak tehát az észlelhetően formában mozgó jelenségek. Megkülönböztetünk természetes és művészi ritmust, korábbi elméletek e kettő között közvetlen leszármazást tételeztek fel. Ha a ritmus rendszert alkot, neve ritmika (ugyane névvel jelölik a ritmus tudományát is).

A ritmus művészeti áganként, műfajonként és alkotásonként eltérő módon nyilvánul meg, de mindezek feletti közös vonásai rendszerbe foglalhatók. Így pl. a képző- és díszítőművészetben az elemek nagyságának és elrendezésének ritmikája a színek milyenségének és intenzitásának ritmikájával társulhat; a tánc a térben és időben tagolt mozdulatok ritmikájára épül; a zenében az egymást követő hangok egymáshoz viszonyított időtartamának szabályszerű váltakozásából keletkezik ritmus; legbonyolultabb a költészet ritmusa, a népköltészeté pedig jobbára kidolgozatlan. 

 

A művészi (költészeti) ritmus eredeztetésében úgyszólván minden ritmikus jelenség helyet kapott: a természet mozgása, változásai (L. Lévy-Bruhl, J. Frazer), az emberi test élettani jelenségei, legmindennapibb tevékenysége, továbbá a munka (K. Bücher), azon alapulólag a mágia (Lukács György), maga a tánc (Solymossy Sándor), a zene és legutóbb a beszéd, a nyelv (Vargyas Lajos). Minél ritmusosabb egy mozgásforma, annál kisebb fizikai-szellemi erőkifejtést igényel (S. Freud), az ismételhetőség és könnyedség mindenkiben örömérzetet kelt (Arisztotelész) és egyesek szerint a ritmus kiélése a költészet elsőrendű célja (Marót Károly).

ritmus

Ritmus és ütem

  1. A hangjegyek teli vagy üres körökből állnak, szárakkal vagy anélkül. Mindezzel a zenészek a hangjegyek értékét (egy-egy hang hosszát) fejezik ki. A különböző hosszúságú hangjegyek jelölése: Kotta hangjegyek.jpg
  2. A különböző hangjegyek hossza megfelel az elnevezésüknek, vagyis egy negyed hang addig szól, amíg két nyolcad, egy egész hangot négy negyed hosszáig kell tartani stb. A fenti példában egy ütem négy negyedet ölel fel, ezért van egy ütemben egy egész-, két fél-, négy negyed hang és így tovább.
  3. Kotta ritmus.jpg

    A nyolcadokat és a tizenhatodokat, ha egymagukban állnak, egy illetve két zászlóval jelölik (így különböztetve meg a negyedektől). Ebben a példában egy negyed mellett egy nyolcad, majd egy szünet áll:

  4. Ha a hangjegy mellett egy pontot látsz, az az értékét 50%-kal növeli. Egy pontozott félhang értéke tehát 1/2+1/4 lesz, a pontozott negyed értéke pedig 1/4+1/8.
  5. A hangokhoz hasonlóan a szünetek hosszát is különböző jelekkel rögzítik a kottában: Kotta szunetek.jpg

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: