A héten újabb szép kerek évfordulóhoz érkezett el a modernkori számítástechnika történelme. 30 éves lett a Linux. A mai napon volt ugyanis kereken 30 éve annak, hogy Linus Torvalds a mára feledésbe merült Usenet hálózatán a Minix csoportban bejelentette: egy saját operációs rendszer fejlesztésébe kezdett.
„Hello minden, Minix-et használónak odakint! Egy (ingyenes) operációs rendszernek álltam neki 386-os (486-os) PC-k számára (csak hobbi, nem lesz olyan nagy és profi, mint a GNU). Már április óta érlelődik, és kezd lassan kész lenni. Szeretnék visszajelzéseket kapni arról, hogy mit szeret vagy nem szeret a Minix-ben, mert az én rendszerem is hasonlít kicsit rá (többek ugyanaz a fájlrendszer fizikai felépítése, gyakorlati okok miatt) „, írta Torvalds, aki bejelentésében nem említette a „Linux” nevet.
A jeles évforduló alkalmából a kernelt jelenleg menedzselő Linux Foundation egy külön grafikát adott ki, amit most bárki letölthet és beállíthat pl. akár háttérképének is – ha éppen kedve tartja.
A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.
A legfontosabb különbség a Linux és más népszerű operációs rendszerek között az, hogy a Linux kernel és a komponensek ingyenesek és nyílt forrásúak. A Linux nem az egyetlen ilyen operációs rendszer, de a legismertebb és legszélesebb körben használt. Számos szabad- és nyílt forrású szoftver licencelése a copyleft licencen alapul, melynek lényege, hogy a jog adta eszközöket nem az adott szellemi termék terjesztésének gátlására, hanem a megkötések kiküszöbölésére használják fel, így garantálva a felhasználás szabadságát a módosított változatokra nézve is. A legismertebb szabad szoftver licenc a GNU GPL, amely egy copyleft licenc. A Linux kernel és a legtöbb GNU projektből származó szoftver ezt a licencet használja.
A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videójáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót.
