Magyar nyelvtan Tanuljunk

AZ EGYBEÍRÁS ÉS A KÜLÖNÍRÁS

Összefüggő szövegekben az egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. A tagolás célja az áttekinthetőség és a könnyebb megértés. Kivételt képeznek az összetett szavak, amelyek egységét a kötőjel vagy az egybeírás fejezi ki.

Az egymást követő szavak a mondatban:

Alkalmi szókapcsolatok

  • A mondatokban többnyire így kerülnek a szavak egymás mellé.
  • Ilyenkor különírjuk őket, pl.: szilárd jellem, sok lehetőség, nagyon ügyes, kezet fog stb.

Mindig együtt használt szókapcsolatok

  • Olyan szókapcsolatok, amelyeket mindig együtt használunk, de annak ellenére, hogy egységet alkotnak, különírjuk őket.
  • Ide tartoznak a szólások vagy a szakkifejezések, pl.: dugába dől, lépre csal, főnévi igenév, villamos gép stb.

Összetett szavak

  • Két vagy több szó összekapcsolódásával jönnek létre.
  • Szoros egységet alkotnak → egybe- vagy kötőjellel írjuk őket, pl.: jókedv, napsugár, fordítóiroda, süt-főz, ide-oda stb.

Az összetett szavak írása

Az összetett szavak többféle módon keletkezhetnek.

A két szó kapcsolatának együttes jelentése több/más, mint a tagok jelentésének összege, pl.:

víziló (a víziló vízi állat, de nem ló);
tízórai (a tízórait nem csak tíz órakor fogyaszthatjuk el);
szóbeszéd (alaptalan híresztelést jelent, nem ugyanaz, mint a szó és a beszéd).
DE: Ha alkalmi szókapcsolatként kerülnek egymás mellé, különírjuk őket, pl.:

gyorsírás (sztenográfia) ↔ gyors írás (sebes írás);
jelzőlámpa (a közlekedésben) ↔ (veszélyt) jelző lámpa;
sokszög (a mértanban) ↔ sok szög (számos szög).

Ha egy raggal jelölhető, különírt szókapcsolat elemei rag nélkül állnak együtt, pl.:

kéményt seprő → kéményseprő;
félig kész → félkész;
a nap sugara → napsugár.

A meggyökeresedett szokás alapján, pl.: jókedv, egyhavi, márványtábla, vízbefúlás.

Fontos! Tekintve, hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ, helyesírásunknak ezen a területén sok az ingadozás, illetve a többféleképpen is megítélhető eset.

A szóismétlések írása

Alkalmilag megismételt szavak

Az alkalmilag (nyomatékosítás céljából) megismételt szavakat vesszővel választjuk el egymástól, pl.:

  • fiam, fiam;
  • várt, várt;
  • gyorsan, gyorsan.

Szókettőzés

A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk, pl.:

  • sok-sok (nagyon sok);
  • egy-egy (néhány);
  • alig-alig (nehezen);
  • néha-néha (nagy ritkán).

Kivételek: azaz, nana, nini, nono, hehe és a hasonló típusú szavak.

Ugyanaz a szó más toldalékokkal

Ha ugyanaz a szó ismétlődik, de különböző toldalékokkal → különírjuk, pl.:

  • szemtől szembe;
  • háztól házig;
  • szebbnél szebb;
  • várva várt.

DE: ha az egyik tag nem él önállóan, kötőjellel írjuk, pl.:

  • réges-régi;
  • körös-körül;
  • örökkön-örökké.

A túlzófok

A túlzófokot jelölő leges- előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel, pl.:

  • legeslegjobb;
  • legeslegnagyobb;
  • legeslegszebb;
  • legeslegokosabb.

Összefoglalás

Az egybeírás és a különírás szabályai a szóösszetételek törvényszerűségein alapulnak.

–  A szavak a mondaton belül többféleképpen kapcsolódhatnak egymáshoz:

  • alkalmi szókapcsolatok,
  • mindig együtt használt szókapcsolatok vagy
  • összetett szavak formájában.

– Az összetett szavak keletkezése a következő okokból történhet:

  • jelentésváltozás;
  • különírt szókapcsolat ragozható elemei rag nélkül állnak együtt;
  • szokás alapján.

– A szóismétlés az összetett szavak egyik fajtája. Attól függően, mennyire szoros a tagok közötti kapcsolat, írhatjuk őket

  • külön (ha ugyanaz a szó más toldalékokkal áll, pl.: szemtől szembe);
  • vesszővel elválasztva (alkalmilag megismételt szavak esetén, pl.: fiam, fiam);
  • kötőjellel (szókettőzéskor, vagy ha ugyanaz a szó más toldalékokkal áll, de az egyik tag nem él önállóan, pl.: alig-alig, réges-régen);
  • egybe (a túlzófok jelölésénél, pl.: legeslegjobb).

TESZT

EGYBEÍRÁS ÉS A KÜLÖNÍRÁSSzóösszetételek, szótagszámlálás

A szóösszetételek révén gyakran keletkeznek hosszú szóalakok, amelyeket bizonyos esetekben kötőjellel tagolunk. Ennek legfontosabb szabályai az alábbiak:

két közszói tagból álló alárendelt összetett szavakat általában szótagszámtól függetlenül egybeírjuk:
  • autonómiakoncepció, franciabekezdés, teljesítménynövekedés
Kéttagú összetett szóalaknak számítanak ezek is:
  • élelmiszer, rendőr, rendszer

Nem alkalmazzuk a szabályt, ha három azonos betű torlódna fel egymás után (lásd a 10.1.7. pontot):

  • balett-táncos, hossz-számítás
A kettőnél több tagból álló összetett szavakat hat szótagig egybeírjuk. Mindig az adott szó jel és rag nélküli alakjából indulunk ki:
  • állategészségügy, ivóvízellátás, nyugdíjbiztosítás

A hatnál több szótagú többszörös összetételeket kötőjellel tagoljuk oly módon, hogy az egymáshoz értelmileg szorosabban kapcsolódó szavakat írjuk egybe, a kötőjelet pedig a fő összetételi határon helyezzük el:

  • alkatrész-típusjóváhagyás, anyagcsere-vizsgálat, élelmiszer-biztonság, munkaerő-nyilvántartás, rendőr-konferencia, üzemanyag-fogyasztás, vészhelyzet-elhárítás
Az igekötők közül csak a két vagy több szótagból állók számítanak önálló összetételi tagnak:
  • befogadóképesség, fogalommeghatározás, információfeldolgozás
  • de: adó-visszatérítés, előfizetés-gyűjtés
A képzők – az -i kivételével – beleszámítanak a szótagszámba, azaz míg a munkaerőpiac (hat szótag, főnév) és az -i képzővel ellátott munkaerőpiaci (hét szótag, melléknév) egybeírandó, a munkaerő-piacú (hét szótag, melléknév) már nem. További példák:
  • élelmiszeripari, vendéglátóipari
  • de: élelmiszer-iparú, vendéglátó-iparú
Összetételi tagnak számít a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű és a -szerű utótag, amelyet a közszókkal egybeírunk. Ilyen esetekben a hosszú mássalhangzók egyszerűsítésére vonatkozó szabály nem érvényesül:
  • észszerű, gipszszerű, javaslatszerű, penészszerű, vezetőféle, viaszszerű
  • de: programjavaslat-szerű, tanszékvezető-féle
Az idegen előtagokat akkor tekintjük külön összetételi tagnak, ha önállóan is használatosak, vagy ha önállóan használatos utótag járul hozzájuk:
  • biotechnológia
  • de: biotechnológia-ipar

Az intézménynevekben általában nem érvényesül a szótagszámlálási szabály:

  • Külügyminisztérium, Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara
Előfordul olyan képzett földrajzi név is, amelyikben a hatnál több szótag ellenére nincs kötőjel:
  • fehéroroszországbeli

Két kötőjelet használunk azokban a többszörös összetételekben, amelyeknek előtagja is kötőjellel kapcsolt összetétel (tulajdonnévi vagy betűszós előtag, illetőleg három mássalhangzó találkozása miatt):

  • e-mail-cím, Nobel-díj-átadás, SVD-vírus-antigén, szén-dioxid-kibocsátás, szén-monoxid-koncentráció, tb-járulék-csökkentés

Bonyolultabb elő- és utótagú többszörös összetételek írásában – a szótagszámtól függetlenül – három további esetben alkalmazunk kötőjelet:

1.
ha az eredetileg kötőjellel tagolt összetételhez újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó tag járul, akkor az eredeti kötőjelet elhagyjuk:
  • békeszerződés-tervezet
  • de: békeszerződéstervezet-konferencia
2.
ha az eredetileg különírt szókapcsolat egészéhez kapcsolódik egy összetételi tag, a szókapcsolatot egybeírjuk, és az új tagot kötőjellel kapcsoljuk hozzá:
  • eljárási szabályzat, élő állat, személyi jövedelemadó
  • de: eljárásiszabályzat-tervezet, élőállat-export, személyijövedelemadó-törvény
3.
Bizonyos szókapcsolatok tagjai egyetlen egységként kapcsolódnak egy újabb elemhez. Ebben az esetben az egységet alkotó tagokat kötőjellel kötjük össze, az új elemet pedig ezektől külön írjuk:
  • élet-halál harc, fül-orr-gége szakorvos

A szaknyelvekben bizonyos esetekben, az értelem pontos tükröztetése érdekében, nem kifogásolható a nagykötőjel használata sem. Például az orvosi-biológiai szaknyelvben a tól–ig és a ’közt’ viszony kifejezésére:

  • légcső–nyelőcső sipoly
Megjegyzés:

A túl bonyolult, helyesírási szempontból is nehézkes összetételek helyett, ha lehet, alkalmazzunk szerkezetes megoldást:

  • erdészetitraktor-típusjóváhagyás
  • helyett: erdészeti traktorok típusjóváhagyása