A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold egymás után, egy vonalban látható a következő éjszakákon.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a jelenséget napkelte előtt (4 óra 45 perc és 5 óra között) lehet a legjobban megfigyelni, amikor még a Nap nem ragyogja be egészen az égboltot, de már eléggé magasra emelkedtek a bolygók. A fénypettyek a keleti-délkeleti láthatár felett 5-10 fokkal sorakoznak majd a hajnali égbolton.
A legfényesebb a Hold lesz, majd a Vénusz és a Jupiter, halványabb a Mars és a Szaturnusz. A fényesség látszatát ugyanakkor megzavarhatja, hogy az alacsonyabban lévő bolygók mögött hamarabb világosodik az égbolt háttere.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) is „megtiszteli” a planétákat, április 25-én, 26-án és 27-én is feltűnik a műhold a hajnali égbolton. Május elsején pedig a Jupiter és a Vénusz ritka szoros együttállását lehet majd megfigyelni.
Természetesen az, hogy ilyen közel látszanak egymáshoz az égitestek, nem azt jelenti, hogy a valóságban is közel lennének egymáshoz, ugyanis továbbra is több száz millió km választja el őket egymástól.
Ezekhez a bolygókhoz lehet szerencsénk:
- Vénusz: Földünk belső szomszédja, egy kietlen, felhőzet alá bújó kőzetbolygó. A legfényesebb bolygó az égbolton, így a Nap és a Hold után a harmadik legfényesebb égitest. Mivel közelebb helyezkedik el a Naphoz, mint a Föld, csillagunktól legfeljebb egy bizonyos távolságra láthatjuk kitérni. Éppen ezért ismert Esthajnalcsillag néven is – vagy az esti égbolton, nyugaton követi nem sokkal Napunkat, vagy hajnalban előzi meg őt egy kevéssel, és éllovasaként ragyog a hajnalpírban.
- Mars: Külső bolygószomszédunk, a Vörös Bolygó valóban vöröses színűnek látszik szabad szemmel is. Ugyanis olyannyi vas-oxid (magyarul rozsda) borítja, hogy ez még a szabad szemmel látott színét is befolyásolja.
- Jupiter: A Naprendszer legnagyobb bolygója, egy hatalmas gázóriás. Távcsőben is látványosak a felhősávjai, valamint a négy legnagyobb holdja, a Galilei-holdak már akár kézi távcsőben is látszanak.
- Szaturnusz: Talán a legékesebb bolygó, gyönyörű gyűrűjével ragadja rabul csodálóját. Már kistávcsövekben is látszik a gyűrű, ami valójában gyűrűk rendszere: rendkívül vékony, és megszámlálhatatlan törmelék alkotja. Számos holdja is látható.
- Neptunusz: Még a legtávolabbi, legjegesebb bolygó is beáll a sorba! A Jupiterhez közel, a Vénusz irányában helyezkedik majd el. Szabad szemmel nem látható, és távcsővel is könnyen átsiklik felette a gyakorlatlan szem – egészen nagy nagyítás kell ahhoz, hogy ne csak egy csillag tűhegynyi fénypontját lássuk bele, hanem a kiterjedt korongját is észrevehessük. Sötétkékes színe árulkodhat, de ismerni kell helyzetét a csillagok között, és a távcsövet pontosan oda kell irányítani ahhoz, hogy észrevegyük.
- A Merkúr és az Uránusz sajnos most nem látszanak, ugyanis a Naphoz közeli irányban, csillagunk túloldalán helyezkednek el éppen. Május végén már mindketten átvándorolnak a hajnali égboltra, így júniusban lesz egy olyan alkalom, amikor mindegyik bolygó egyszerre látszik majd, a Holddal együtt!
-
AZ EGYÜTTÁLLÁS 2022. ÁPRILIS 25-ÉN 4:50-KOR.
FORRÁS: STELLARIUM
AZ EGYÜTTÁLLÁS 2022. ÁPRILIS 26-ÁN 4:50-KOR.
AZ EGYÜTTÁLLÁS 2022. ÁPRILIS 27-ÉN 4:50-KOR.
