195 éve született Étienne-Jules Marey francia tudós (1830–1904), aki tudományos céllal mozgásban lévő embereket és állatokat fotózott. Volt egy magyar asszisztense is.
Munkája jelentős szerepet játszott a kardiológia, az orvostudomány, az orvosi műszerek, a repülés, a filmművészet és a laboratóriumi fotózás fejlődésében. A fotográfia úttörője, jelentősen befolyásolta a mozi fejlődését is. Meghatározó szerepe volt különböző grafikai technikák kidolgozásában, melyekkel az emberi test vizsgálatainak eredményeit lehetett megjeleníteni és értelmezni. „Fotópuskájában” az objektív mögött dobtár alakú szerkezet volt, amelyben óramű mozgatott fémkorongot.
Az eszköz – Janssen ágyúcső-forma szerkezetének tökéletesített változata – alakjára, nagyságára nézvést megfelelt az ölésre használatos közönséges lőfegyvereknek, de csövében ólomgolyó helyett objektív volt; a cső mögött pedig egy dobtár alakú szerkezet, amelyben pillanatzárként egy óramű által másodpercenként 13 fordulatot végző fémkorong volt rendszeresítve. Majdnem puska, de mégis, micsoda különbség. Eleinte (1882-ben) csak szerény eredményt ért el, amikor másodpercenként 12 felvételt készített, de a zárszerkezet, az 1888-tól alkalmazott tekercsfilm és a filmet továbbító mechanizmus kifejlesztésével sikerült neki már 1/720-ad másodperceket exponálnia.
Ezzel már gyors mozgásokat, például madarak röptét is tanulmányozni lehetett egymást követő állóképeken.
Valódi mozgóképet 1890-ben tudott rögzíteni és visszajátszani, kronofotográfiának (időfényképezésnek) nevezte módszerét.
Marey asszisztense a magyar származású Georges Demeny volt, ő látható az egyik legelső, és máig fennmaradt mozgófilmen, amint kimondja a „Je vous aime” és a „Vive la France” mondatokat 1892-ben.
Marey többek között zuhanó macskát, repülő madarakat, távolugró és futó embereket fotózott (illletve filmezett) majd elemezve a felvételeket sok újat állapított meg a mozgásról.
