Fónod Zoltán munkássága

95 éve született Fónod Zoltán (Ekecs, 1930. október 29. – Pozsony, 2021. július 7.) szlovákiai magyar irodalomtörténész, publicista, kritikus, egyetemi docens, szerkesztő, több irodalmi, publicisztikai és közéleti díj kitüntetettje.

Fónod Zoltán 1950-ben érettségizett Csurgón, majd 1954-ben végzett a Szlovák Egyetem Pedagógiai Karán. 1958-ban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetemen. 1969-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus.

1950–1955 között tanítóként, majd 1969-ig újságíróként dolgozott. Előbb a Szabad Földműves munkatársa, majd az Új Szó kulturális rovatának vezetője. 1969–1970-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója. 1970–1972 között ismét az Új Szó külpolitikai rovat vezetője. 1972–1978 között újból a Madách Kiadó igazgatója, majd 1983-ig főszerkesztője. 1983–1998 között a Komenský Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, 1986–1989 között tanszékvezető docense. 1996-tól az Irodalmi Szemle főszerkesztője, 1998–2003 között a Szabad Újság főszerkesztője is.

Fónod Zoltán pályája

Monográfiában dolgozta fel Fábry Zoltán munkásságát, szerkesztője a tizenkét kötetes Fábry-életműsorozatnak (1980–2001). Megírta a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom történetét, s főszerkesztője volt A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikonának (1997, 2004). Számos antológiát és válogatást szerkesztett.

Madách Imre-, és Fábry Zoltán-díjas, életművéért A Magyar Köztársaság Csillagrendjével tüntették ki (1990). 2001-től az MTA külső köztestületi tagja.

Tizenöt önálló kötete közül legutóbb a kétkötetes Mérlegen (A magyar irodalom Cseh/Szlovákiában, 1945–2010) jelent meg 2014-ben és 2015-ben.

Fő kutatási területe a két háború közti szlovenszkói magyar irodalom volt, ebben a tárgykörben az Üzenet c. monográfiája emelhető ki, mely először Budapesten, 1993-ban jelent meg, majd második kiadásban, kilenc év múlva Pozsonyban is. Életpályája folytán az 1948 utáni csehszlovákiai magyar irodalommal is foglalkozott, számos antológia és gyűjtemény megszületésénél bábáskodott, ezek közül legjelentősebb munkája az 1980 és 2001 között kiadott tizenkét kötetes Fábry Zoltán összegyűjtött írásai volt, valamint A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004 (második, javított, bővített kiadás).

Fábry Zoltánról monográfiát is írt. Aktív irodalom- és kultúraszervezőként két ízben is volt elnöke a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának. A legsötétebb Mečiar-időszakban, amikor nem kapott támogatást a folyóirat, vállalta el az Irodalmi Szemle főszerkesztését. (Csanda)