Az animáció világnapja

Az animáció nemzetközi világnapját minden évben október 28-án ünneplik, ugyanis a rajzfilmkészítés úttörőjének számító Emile Reynaud ezen a napon nyitotta meg Optikai Színházát Párizsban, 1892-ben.

Ekkor vetítettek először rajzolt mozgóképet.

A Nemzetközi Animációs Filmművész Szövetség (ASIFA) 2002 óta emlékezik meg erről az alkalomról és az animáció társadalmi szerepéről.

Az animáció olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak, rajzok vagy ábrák „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kismértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben a szereplők megelevenednének vagy élnének. Az animációs filmeknek számos változata létezik, a közvetlenül a filmre rajzolástól kezdve a homokkal rajzoláson át az élő szereplőkkel együtt játszó rajzfigurákig.

Számítógép segítségével az animáció egyre közelebb jut a valós, életszerű lények reális mozgatásához, ugyanakkor szinte korlátlan fantáziájú háttereket lehet előállítani a virtuális ábrázoló eszközök, hang, kép, térhatás, sőt interaktivitás segítségével.

Az animáció a XX. századi film vívmánya.

Benne emberi és más hangokat, zörejeket, zenét és képet kombinálnak, így modern kommunikációs eszköz. A művész az animációs filmben teljesen kibontakozhat, ha ő a rendezője, a rajzolója, az animátora és a vágója is a filmnek. A szerzőnek minden beállítást meg kell terveznie a rajzban, ez a képes forgatókönyv.

Mozgó jelenségek állóképekkel történő rögzítésének korai próbálkozásaira már az őskőkori barlangrajzokon is találhatunk példákat, ahol állatokat több egymást átfedő lábbal ábrázoltak.

A XIX. században a fenakisztoszkóp, zoetróp, praxinoszkóp és a hasonló pörgetős füzetek voltak az első korai animációs eszközök, melyek mozgást jelenítettek meg az egymást követő rajzokból technika segítségével. De az animáció nem fejlődött sokkal tovább a mozgóképfilm felfedezéséig.

Az első rajzfilmet a francia Émile Cohl készítette 1908-ban Fantasmagorie címmel. Az 1914-es Gertie the Dinosaur Winsor McCaytől volt az egyik első sikeres animációs film. Ezt tartják az a karakterközpontú animáció (character animation) első igazi képviselőjének.

Az 1930 és 1960 közötti években nagy számban készültek filmszínházakban bemutatott animációs filmek, melyeket általában a játékfilmek előtt vetítettek. Az MGM, a Disney, a Paramount és a Warner Bros voltak a legnagyobb 5–10 perces rajzfilmkészítők.

Az 1950-es években a televízió elterjedése csökkentette a mozik közönségét, az animációs film és a mozis animációs filmek száma is csökkent. Manapság az animációs filmek nagy részben televízióra készülnek.

Animációs technikák

Rajzfilm, bábfilm, gyurmafilm, árnyfilm, kollázsfilm, homokfilm vagy szénporfilm, festményfilm, fotóanimáció, tárgymozgatás, számítógépes animáció (kétdimenziós és háromdimenziós), flash animáció, papírkivágás, brickfilm, trükkfilm, pixilláció, stop-motion.

Elámulhatunk, amikor Rófusz Ferenc (Budapest, 1946. augusztus 19. Kossuth- és Oscar-díjas rajzfilmrendező) Légy című filmjét végignézzük. Hatalmas munka van a rövidfilm mögött. A nevéhez fűződik az első magyarországi Oscar-díj.

A Légy (The fly) – Rófusz Ferenc (1980):

Az idősebb, de fiatalabb korosztály is szívesen megnézi újra és újra a Mézga család fordulatos történeteit. (Írók: Romhányi József, Nepp József; rendezők: Nepp József, Ternovszky Béla; zeneszerző: Deák Tamás). Az első négy részt 1968-ban mutatták be a Magyar Televízióban.

Vakáción a Mézga család – részlet:

A Macskafogó 1986-ban bemutatott magyar–német–kanadai animációs film, amelyet Ternovszky Béla rendezett, producere Kunz Román. Forgatókönyvét Nepp József írta, a zenéjét Deák Tamás szerezte. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaja bűnügyi filmvígjáték. 1986. október 2-án mutatták be a magyar mozikban. A rajzfilm később külföldön is nagy sikert aratott. A digitálisan felújított művet 2018. szeptember 13-án mutatták be. 2007. december 20-ára készült el a folytatása, a Macskafogó 2. – A sátán macskája című 2D-s számítógépes animációs film.