Húsvétkor (Pâques) a franciák rendszerint kimennek a szabadba, és a dombos vidékeken tojásgurító versenyeket rendeznek. Franciaországban a tojásgurítás Jézus sírja elől elgörgetett kövekre utal. A versenyen természetesen, az győz, akinek a domb aljára leérve épségben maradt a tojása.
A húsvéti tojások, régen a termékenység szimbólumai, mára csokoládé tojások lettek. Eredetileg a húsvéti tojások pirosak voltak. A legenda szerint azért mert Szent Péter útban a szent sír felé, találkozott Magdolnával, aki éppen visszafelé jött onnan egy kosár tojással a karján. Magdolna jelentette Szent Péternek, hogy Jézus feltámadt. Péter azt válaszolta, hogy ezt akkor hinné el, ha a tojások pirosakká válnának. És lássanak csodát, Magdolna kinyitotta a kosarát és a tojások pirossá váltak. A festett tojások a középkori Európában tűntek föl először, valóban elsőként pirosra festve.
A hagyományok sorába tartozik, hogy Franciaországban egykor a királyok kapták az országban fellelhető legnagyobb – az aktuális évben tojt (pondu) – tojást (oeuf). A keresztszülők tojásokat adtak a keresztgyerekeknek, a szülők a ház különböző zugaiba, például a kemencébe dugták el a tojásokat, amelyeket a gyerekek lázasan keresni kezdtek. Valamikor szokás volt új ruhát ajándékozni, de nem maradt el a csokoládényuszi, csokicsibe és a csokoládéharang, de még a csokoládébárány és csokihal is kedves a gyerekek számára. A kis ajándékokat a kert, az udvar különböző helyeire rejtik, a gyerekek nagy kedvvel kutatnak utánuk.
Húsvét előtti nagypénteken a harangok Rómába mennek, azaz elhallgatnak. Jézus halálának tiszteletére egész nap nem szólnak a harangok. Húsvét reggelén szólalnak meg újra, jelezvén, hogy Jézus feltámadt. Egyes falvakban az emberekkel csókkal, és öleléssel köszöntik egymást, mikor a harangok újra megszólalnak.
Az ajándékozásban a harangok (cloches) is nagy szerepet játszanak úgy is, hogy a Rómából visszatérő harangok tojásokat hoznak a gyerekeknek. Amik a kertek különböző pontjain vannak elrejtve, a Szentmiséről hazatérve kell a gyerkőcöknek megkeresni a festett tojásokat.
A középkorban a húsvétvasárnapot követő nyolc nap, az úgynevezett húsvéti oktáv teljes egészében szabad hét volt, mindennap szentmisékkel, amely alatt a zarándokoknak volt idejük arra, hogy megtegyék a Rómába vezető oda-vissza utat. Ez 1801-ben a pápa és Bonaparte Napóleon, az akkori első konzul közötti konkordátum aláírását követően megszűnt, csak a húsvéthétfő maradt munkaszüneti nap.
Gasztronómia
- Húsvéti bárány (Gigot d’agneau): Az ünnepi ebéd legfőbb fogása általában sült báránycomb, amelyet babbal vagy tavaszi zöldségekkel tálalnak.
- Pâté de Pâques: Egy speciális húsos pástétom (főleg Közép-Franciaországban), amelynek közepébe egész főtt tojásokat sütnek.
- Óriás omlett: Bessières-ben és Haux-ban hagyomány, hogy húsvéthétfőn több ezer tojásból készítenek egy hatalmas omlettet a város főterén, amit bárki megkóstolhat.
A franciák, mint tudjuk elég nagy jelentőséget tulajdonítanak a gasztronómiának, nincs ez másképp húsvétkor sem. A csokoládékészítő mesterek ilyenkor igazi remekműveket készítenek, a látogatók pedig megnézhetik őket a kirakatokban, vagy akár az elkészítést is.A báránynak mindig is vallásos hangzása volt és a kezdetek óta a tisztaságot, az ártatlanságot képviselte. Már régtől fogva, a bárány, mint szerencsehozó él a köztudatban. Létezett egy babona, miszerint az ördög minden állati formát magára ölthet, kivéve a bárányét. A franciák ilyenkor báránysültet fogyasztanak, amit előre bepácolnak, vagy esetleg pástétomnak készítik el.
Ahogyan nálunk is, úgy a franciáknál is szokás ilyenkor sonkát főzni, de érdekes lehet, hogy a magyar szokástól eltérően, ők fehérborban főzik meg a sonkát, amit tárkonnyal és petrezselyemmel ízesítenek.
Persze a sütemények (főleg a tojás alapúak) sem maradhatnak ki a menüből. Az egyik legérdekesebb az elzászi cukros bárány, a lamala. (A szó báránykát jelent.) Ehhez külön üreges formát készítenek, amelybe beletöltik a kelt tésztát és így sütik ki.
Pâté de Pâques
A Pâté de Pâques, magyarul húsvéti pástétom az egyik legnépszerűbb étel Franciaországban. Rossz hír, hogy akik húsmentesen étkeznek, azok nem lelnek sok örömöt benne, mivel jócskán van benne. Igazi böjt utáni fogásról van szó. A tésztában kisütött húsok hagyománya a középkorig nyúlik vissza Franciaországban: így tartósították a különböző húsokat, és a tésztaréteget gyakran el sem fogyasztották.
Tojás is van benne, mivel böjt alatt azt sem lehetett sokáig fogyasztani. Így egy tökéletes szimbolikus fogásról van szó a böjt lezárásához. De jöjjön a recept – sok hozzávalóra kell számítani, de nem kell megijedni.
Hozzávalók:
300 g hízott libamáj
500 g darált borjúhús
1 kis csokor petrezselyem
1 kis csokor metélőhagyma
1 kis csokor turbolya (vagy menta)
2 csomag leveles tészta
6 db tojás
2 ek tejföl
1 ek tej
3 ek olívaolaj
1 mk koriander mag
1 csipet őrölt szerecsendió
2 csipet morzsolt kakukkfű
só
őrölt bors
Kockázzunk májat a darált borjúhoz, amihez adjuk hozzá a felaprított petrezselymet és metélőhagymát. Ehhez jöhet még 3 egész tojás, 1 tojássárgája, tej, tejföl, majd a mozsárban összetört koriander, a reszelt szerecsendió, az őrölt bors, az olíva olaj, a kakukkfű és só. Ezt jó alaposan összegyúrjuk.
A sütőpapíron lévő tésztát kiterítjük és középre helyezzük, hogy a leveles tészta csücskei illeszkedjen a szögletes őzgerinc formához.
A forma sarkainál 1-1 háromszöget kivágunk. A tésztát a behelyezzük a formába, és összeillesztjük a csücsöknél a széleket. A töltelék 2/3 részét belekanalazzuk, majd egyenletesen elterítjük, amire ráhelyezzük az előre megfőtt, hosszában félbe vágott tojásokat. A maradék masszát is belerakjuk, majd a tészta széleire egy kis vizet kenünk.
A maradék tésztából vágunk egy akkora darabot, hogy befedje a formát. A pástétom tetejére helyezzük, villával lenyomkodjuk a széleit, hogy jól összetapadjon, megszurkáljuk a tetejét és egy késsel levágjuk az oldaláról a felesleges tészta darabokat. A megmaradt tésztából, nyúl (vagy alkalomhoz illő) formákat szúrunk és kedvünk szerint kidíszítjük a pástétom tetejét. Végezetül megkenjük az egész tetejét, egy kis tojással.
A pástétomot 210 fokon 35-40 percig sütjük.
(Források: popkult.hu, Wikipédia, https://hamuesgyemant.hu/)
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
