Szerb Antal a XX. századi magyar irodalom egyik legműveltebb és legnépszerűbb alakja volt. Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.
Legfontosabb művei, mint az Utas és holdvilág és A Pendragon legenda, ma is a magyar irodalom alapkövei.
Irodalomtörténeti munkái (például a Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története) azóta is mérvadóak, stílusukat pedig egyedülálló humor és mély humanizmus jellemzi.
1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg (nyilas suhancok agyonverték) Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.
Emlékét ma botlatókő is őrzi utolsó szabadon választott lakhelyénél, a II. kerületi Hűvösvölgyi út 81. szám alatt.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
