A DNS kettős spirál felfedezője

110 éve született Francis Harry Compton Crick amerikai angol molekuláris biológus, biofizikus, neurobiológus, a DNS kettős spirál egyik felfedezője.

Az 1950-es években jöttek rá, hogy a DNS-ben található nitrogéntartalmú bázisok (A, T, C és G) mennyisége eltérő, azonban az A és a T, illetve a C és a G mennyisége páronként megegyezik.

Ez a felfedezés kulcsfontosságúnak bizonyult a DNS kettős hélix modelljének megalkotása során.

Angliában, Northampton-ban született. 1951-ben ismerkedett meg James Dewey Watson angol biológussal, ettől kezdve együtt dolgoztak a DNS (dezoxiribonukleinsav) szerkezetének felderítésén.

1953. február 28-án két fiatal kutató besétált a cambridge-i kiskocsmába, az Eagle-be, és az ott ebédelő tömegnek hanyagul bejelentették, hogy megoldották az „élet rejtélyét”. James D. Watson amerikai biológus és Francis Crick brit fizikus számára aznap délelőtt végre megvilágosodott az öröklés anyagát hordozó DNS felépítése – kettős spirál szerkezete. Évekkel később Crick felesége, Odile azt mondta, férje egyetlen szavát sem hitte aznap délben, hisz sokszor mondott ilyet.

DNS — James Dewey Watson; Francis Harry Compton Crick
© Gonville & Caius College, Cambridge

Ez alkalommal azonban a két férfi nem túlzott, felfedezésük valóban korszakalkotó volt – megszületett a molekuláris biológia. A következő ötven évben a tudósok megfejtik a „genetikai kódot”, felfedik, hogy a DNS-molekula felépítését a sejtek biokémiai apparátusa hogyan fordítja le az anyagcserét irányító fehérjék nyelvére. Megfejtették a 3,15 milliárd nulkeotid sorrendjét az emberi DNS-ben, körülbelül ismerjük tagolódását, de például nem tudjuk, hogy egyes gének hol kezdődnek és hol végződnek, sőt az sem, hogy összesen hány génünk is van. Korábban százezres nagyságrendben gondolkodtak a tudósok, a mai becslések szerint 30-40 ezer között lehet a génszám.

Bár a kettős spirál szerkezet felfedezése február utolsó napján történt, az erről szóló tanulmányuk csupán 1953. április 25-én jelent meg a Nature-ben. 1962-ben James Watsonnal és Maurice Wilkins-szel közösen orvostudományi Nobel-díjban részesült a DNS szerkezetének megfejtéséért.

Crick a molekuláris biológia egyik fontos teoretikusa volt, ő használta először a centrális dogma kifejezést és sokat tett a genetikai kód megfejtéséért. Késői éveiben elsősorban neurobiológiával foglalkozott.