Őszi városnéző séták a Pozsonyi Kiflivel

A Pozsonyi Kifli őszi városnéző sétái A Mohács utáni Pozsony történetének nyomon követésével indultak szeptember 13-án Korpás Árpád vezetésével.

A Batka János – egy elfeledett pozsonyi legenda séta szeptember 27-én, 14.00 órai kezdettel indul, gyülekezés a Mihály-kapu Mihály utca felőli oldalán.

A sétán Kacsinecz Krisztián irodalmár és újságíró vezetésével gazdagíthatjuk Batka Jánossal kapcsolatos ismereteinket. Sétánk során felelevenítjük az életét, a városnak szentelő pozsonyi levéltáros pályájának legfontosabb állomásait – és annak a hatalmas kulturális örökségnek legalább a töredékét, amely nélküle nem jöhetett volna létre.

Batka János (1845–1917) pozsonyi főlevéltáros a legkevésbé sem skatulyázható be afféle szürke aktakukacként; kiugróan sokszínű egyéniség volt, igazi reneszánsz ember, akit a maga korában igencsak nagyra tartottak.

Túlzás nélkül állítható, hogy zenekritikusi és kultúraszervezői tevékenységével Pozsonyt a 19. és 20. század fordulóján a komolyzene egyik európai fellegvárává emelte. Levéltárosi „főállása“ és a zene iránti szenvedélye mellett foglalkozott műemlékvédelemmel, helytörténettel is – álma a pozsonyi vár romjainak megmentése és látogathatóvá tétele volt. Nem utolsó sorban pedig kiváló érzékkel fedezte fel az ifjú tehetségeket, elég csak Zichy Gézát, Fadrusz Jánost vagy Bartók Bélát említenünk. A bőkezű mecénás halálában is szeretett városát szolgálta – mintegy 10 ezer értékes kordokumentumból álló, elképzelhetetlenül gazdag hagyatékát végrendeletében a pozsonyi városi levéltárnak adományozta.

Sétánk során felelevenítjük az életét a városnak szentelő pozsonyi levéltáros pályájának legfontosabb állomásait – és annak a hatalmas kulturális örökségnek legalább a töredékét, amely nélküle nem jöhetett volna létre.

Hornyák István idegenvezetővel A Mária Terézia és a koronázási útvonal elnevezésű sétán végigjárhatjuk a pozsonyi koronázási útvonalat, amelynek végén egykor egy márványszobor emlékeztetett Mária Teréziára. A nyárról a hőség miatt elhalasztott városnézés október 11-én, 14.00 órai kezdettel indul a Szent Márton-dóm főbejáratától (északi kapu).

A királynő negyven évig ült az osztrák és a magyar trónon, s bár mint minden uralkodó emléke vegyesen tartalmaz jó és rossz dolgokat, őt, a Pragmatica Sanctio révén trónra juttatott királynőt Pozsonyban elsősorban a város életében játszott pozitív szerepe miatt lehet az átlagosnál jobban tisztelni.

Itt álltak ki mellette a magyar rendek, amikor az ország és korona veszélyben volt, és amikor halni készült, Esterházy kancellár által azt üzente a magyaroknak, hogy „mondja meg nemzetének, hogy egészen utolsó pillanatomig hálával emlékeztem meg róla”.