Miután az oltásellenes és baktériumtagadó amerikai egészségügyi miniszter, ifj. Robert F. Kennedy anyák napján egy fertőzött patakban fürdött a nyilvánosság előtt, nehéz lenne tagadni, hogy a tudománytagadás társadalmi kérdése új szintre lépett.
A tudománnyal szembeni szkeptikus érvek azonban nem pusztán a politika és a gazdaság oldaláról kapnak folyamatos erősítést, hanem a kifogásolható tudományos gyakorlatok is az alternatív tények védelmezőinek malmára hajtják a vizet.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett beszélgetés során olyan kérdésekre tértek ki, hogy meddig mehetnek el egyesek a tudomány álláspontjának és tényeinek tagadásában, van-e bármilyen olyan eszköz a tudomány kezében, ami áthangolhatja a tudománnyal szembeni ellenérzéseket.
Természet- és társadalomtudósok segítségével a tények, alternatív tények, tudományok és áltudományok világában kalandozva próbálják megérteni a körülöttünk zajló és immáron minket is közvetlenül érintő kérdéseket, a lehetségesek megoldásokat és egymás megértését szem előtt tartva.
Résztvevők: Molnár Janka Sára fizikus, influenszer; Kemenesi Gábor virológus; Sudár Balázs történész
Moderátor: Tuboly Ádám Tamás tudományfilozófus
Az esemény az MTA200 bicentenáriumi programsorozata keretében valósult meg 2025. június 13-án, a 96. Ünnepi Könyvhét Vörösmarty téri színpadán.
A különböző tudományterületekről érkezett kutatók közösen keresték a választ arra, hogyan segíthet a tudomány eligazodni a futótűzként terjedő áltudományos hírek és dezinformációk zűrzavarában.
A résztvevők a beszélgetéssorán többek között arra is kitértek, hogy mekkora szerepe van a kutató személyének, karizmájának és őszinteségének a szkeptikusok meggyőzésében, hogy miért kulcsfontosságú kifejezés a „nem tudom”, és hogy miért nem mindegy, ki fogalmazza meg az online térben megjelenő mondatokat.
A kerekasztal-beszélgetésről készült felvétel:
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
