Rettegett betegség miatt távoktatásra álltak át az iskolák Mongóliában

Súlyos középkori járvány, bubópestis ütötte fel a fejét. Ideiglenesen megtiltottak a nyilvános rendezvényeket, az iskolák pedig távoktatásra álltak át a Hovd járásbeli Bulgan településen, Mongóliában. Néhány napja Hönszgöl tartomány két településén jelentkeztek pestises tünetek három emberen, egy közülük azóta el is hunyt. A két településen ezért szigorúan korlátozzák a lakosság mozgását. Jelenleg 110 olyan személy áll orvosi felügyelet alatt, aki kapcsolatba került pestises beteggel.

Mongóliában 2014 és 2024 között húsz pestises megbetegedést regisztráltak, ebből kilencen haltak bele a betegségbe. A kórt bakteriális fertőzés okozza, patkányok és egyéb rágcsálók terjesztik. Antibiotikummal ma már jól gyógyítható, ha azonban nem kezdődik meg a tünetek jelentkezésekor azonnal a kezelés, 24 órán belül halált okoz.

A „fekete halál” – ami a XIV. század közepén Európa lakosságának a felét kiirtotta – ma már nagyon ritka betegségnek számít, és antibiotikumokkal elég jól kezelhető. A pestisnek több típusa létezik, a leggyakoribb a bubópestis, amelyet általában fertőzött bolhacsípés terjeszt. A tüdőpestis, amit a Yersinia pestis nevű baktérium okoz, a kezeletlen bubópestis szövődményeként alakulhat ki, és sokkal súlyosabb, de ritkábban is fordul elő.

A pestis embereket és emlősállatokat fertőző, a Yersinia pestis baktérium által okozott betegség, amely jellemzően fertőzött rágcsálókról bolhacsípéssel terjed az emberre, de elkapható fertőzött állattal történő kontaktus útján is.

A pestis a középkorban emberek millióinak halálát okozta Európában, manapság a modern antibiotikumokkal hatékonyan kezelhető. Azonnali kezelés nélkül azonban a Yersinia pestis fertőzése ma is súlyos betegséget és halált okozhat. Napjainkban az Egyesült Államok nyugati, vidéki területein is előfordul a fertőzés, de lényegesen elterjedtebb Afrikában és Ázsiában.

Magyarországon a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, 1708-tól hatalmas pestisjárvány pusztított. Becslések szerint az egész szabadságharcban 80 ezer ember halt meg, a járványban 410 ezer. Ekkor tizedelődött meg a bányavárosok és a Szepesség népe, s települtek az elhaltak helyére a szlávok. A járványok a 18. század első felében is gyakoriak voltak. Megszűnésükre hálából emelt barokk Mária emlékoszlopok emlékeztetnek. Az utolsó nagyobb pestisjárvány hazánkban 1738-ban volt.

Pestis a világban

A pestist mindmáig nem sikerült legyőzni. A WHO 1978 és 1992 között 1451 halálesetről számolt be 21 országban. Az Amerikai Egyesült Államokban 13 fertőzés és két haláleset történt 1992-ben.

A legutóbbi nagyobb pestisjárvány 1994-ben volt az indiai Szúratban. A WHO 6344 gyanús, 234 bizonyított fertőzésről és 56 halottról tud. A járványt egy gyenge virulenciájú új törzs okozta.

2003-ban Algériában tört ki járvány.

2005-ben a tüdőpestis a Kongói Demokratikus Köztársaság északnyugati részéről indult ki. Az Orvosok Határok Nélkülnek sikerült megállítania a továbbterjedést. A WHO szerint 61-en haltak meg. 2006. június 14-én 100 halottról számoltak be. A leginkább érintett régió Ituri tartomány volt, akár évi 1000 megbetegedéssel, beleszámítva a tüdő- és a bubópestist is.

Madagaszkáron évente átlagosan körülbelül 400 pestises esetet jelentenek, de 2017. augusztus 1-je és november 22-e között 2348 fő kapta el a kórt, s ebből 202-en meghaltak a WHO jelentése szerint.

Ugyanebben az évben Ugandában is megjelent. 12-en betegedtek meg, és hárman meg is haltak.

Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén is újra és újra visszatér. Itt a prérikutyákon él. Ha a macskák elfogják a beteg prérikutyákat, akkor 10%-uk elkapja a tüdőpestist is, és innen terjed tovább a betegség. Évente tíz-húsz pestisfertőzés történik. Nils Christian Stenseht oslói biológus ezt az éghajlatváltozásra vezeti vissza.

2009-ben a tibeti Qinghaiban tizenegyen szenvedtek tüdőpestises fertőzést, egyikük meg is halt.

2019 novemberében diagnosztizáltak tüdőpestissel két mongol földművest Kínában, Pekingben.

Biológiai fegyver

A pestist a WHO a tizenkét legveszélyesebb biológiai fegyver közé sorolja. Ide tartozik rajta kívül a tularémia, a lépfene éppúgy, mint az ebola, a fekete himlő és a Marburg-vírus.

A pestist először a tatárok vetették be Kaffában, 1346-ban. A kán pestisben meghalt katonák holttestét dobatta be az ostromlottak közé, akik Itáliába menekültek a pestis elől.

A második világháborúban a japánok az egyik mandzsúriai fogolytáborban pestissel fertőzött bolhákkal töltöttek meg fegyvereket, ezek bevetése helyi járványokat okozott. A háború után a japánok lerombolták a gyárakat, amelyekből előjöttek a patkányok, és járványt okoztak Hejlungcsiang és Csilin tartományokban. 20 ezernél többen haltak meg.

A hidegháború idején a Direktórium-15 szovjet tudósai foglalkoztak a pestissel. Alibek, a biológiai fegyverek szakértője szerint az 1980-as évek végére sikerült a pestist rezisztenssé tenni és por alakban tárolni.