Zene

Muszty Bea Csalamádéja

75 éves Muszty Bea zenész, mesejáték-író, dalszerző, a Muszty-Dobay Gitáriskola és a Csalamádé daloskönyvek társszerzője.

Muszty Bea és Dobay András a zenei általános iskola után egy osztályba jártak a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban.

Bea 6 éves kora óta hegedült, András zongorázott és gitározott.

A Muszty-Dobay páros 2016-ban Bródy János felvételén

A speciális, heti hatórás angol tagozaton kerültek kapcsolatba az angolszász népzenével.

Angol tanárjuktól kaptak egy skót-, ír-, angol- és amerikai népdalokat, spirituálékat és gospeleket tartalmazó népdalgyűjteményt, amelyből gitárkísérettel énekelték a dalokat az angol órákon.

A gimnáziumban spirituálé együttest alakítottak, mely nagy sikereket aratott Pécsen és a Keszthelyi Helikon Ünnepségeken.

1968-ban mindketten Budapestre kerültek, Bea az ELTE angol–orosz szakára, András a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára. „Bea és András” néven ír-skót-amerikai népdalokat, az amerikai népdal-mozgalom dalait, Donovan, Bob Dylan, Simon & Garfunkel, számokat, és magyar költők megzenésített verseit énekelték egyetemi klubokban, a Műegyetem Szkéné Színházában, de közreműködtek az Egyetemi Színpad irodalmi műsoraiban is.

Mindketten több hangszeren játszanak: hegedű („fiddle”), öthúros bendzsó, mandolin, balalajka, blues-szájharmonika („blues harp”), autoharp(en).

A 70-es években még nem lehetett külföldről könyveket vagy hanglemezt rendelni, így az USA népzene-mozgalmának „nagy öregjétől”, Pete Seegertől kértek segítséget, aki gitár- és bendzsóiskolát, valamint több népdalgyűjteményt küldött nekik. Levelében azt kérte, hogy próbálják meg a magyar népzenére alkalmazni az öthúros bendzsót és a dupla húros, ír hegedűstílust.

Versmegzenésítéseket tartalmazó, Titkos út című nagylemezükön több dalban is ötvözik az Appalache-hegység népzenéjét széki népzenei motívumokkal.

Első fellépésük 1970-ben volt a hűvösvölgyi Nagyréten, ahol a Tolcsvay-trió is szerepelt. A Tolcsvay fivérek, Béla és László ezután meghívták őket a Bem rakparti Tolcsvay Klubba, ahol onnantól fogva rendszeresen felléptek, majd – az Illés-együttes és a Tolcsvay-trió 1972-es felbomlása után – „Muszty-Dobay Folk Klub” néven átvették a klubot. Minden héten más-más vendégük volt, köztük a Kolinda együttes, a Gépfolklór Szabó Andrással, a Kaláka, Dévényi Ádám, Mandel Róbert, a Muzsikás együttes és még sok akkori folkelőadó.

1971-ben volt az első TV felvételünk. 21 éves egyetemistaként be is voltunk kakilva rendesen…
Akkor még egyetlen TV-adás volt, azt nézte 10 milla ember, nagy dolog volt „bekerülni” egy műsorba.
Röhejes, ahogy próbáljuk utánozni, milyen komolyan, „intellektuálisan”, álmodózó-félaléltan kell viselkedni egy kamera előtt.
Ebben a műsorban még nem volt playback, egyenesben kellett nyomni, úgy-ahogy beállított mikrofonokkal.

Az 1972-es Ki Mit Tud- és a TV-szereplés indította el országos karrierjüket. A kerületi döntőn felfigyelt rájuk a zsűri elnöke, Módos Péter, az MTV zenei szerkesztője, és felkérte őket a Tapsifüles című műsorban történő szereplésre. Ezután gyakran feltűntek a TV könnyűzenei műsoraiban – Egymillió fontos hangjegy, Pulzus Könnyűzenei Panoráma. Versmegzenésítéseikkel rendszeresen szerepeltek a TV és a Magyar Rádió irodalmi és népzenei műsoraiban.

1973-ban a Dobay hangmérnökként dolgozott a Magyar Televízióban. Akkor ment egy gyerekeknek szóló zenés műsorsorozat, a Pengető. Felkértek bennünket, hogy legyünk mi az egyik műsor zenészei. A Dióbél bácsit a Muszty úgy zenésítette meg, hogy bevonhassuk a gyerekeket is. Azóta rengeteg gyerekműsorunk slágere lett ez a dal.

Tolcsvayék révén ismerkedtek össze az alakuló Fonográf együttes tagjaival, Fonográf-turnékon előzenekarként szerepeltek.

Szörényi Levente – „pre-Fonográf” – Utazás című albumán és Halász Judit első lemezén Bea hegedült és András 5 húros bendzsón közreműködött.

1973-tól country blues műsorral, irodalmi estekkel és interaktív gyerekműsoraikkal járták az országot.

A kék habostorta (hangjáték, 1987)