96 éves korában, március 14-én elhunyt Jürgen Habermas filozófus és szociológus.
Habermas a II. világháború utáni időszak egyik legjelentősebb társadalomelméleti gondolkodója és filozófusa volt Németországban. Fontos szerepet játszott a német politikai kultúra liberalizálódásában.
Tanított a Heidelbergi és a Frankfurti Egyetemen is, 1971-től tíz éven át a Max Planck Intézet igazgatójaként dolgozott. Utolsó évében itt publikálta fő művét, A kommunikatív cselekvés elméletét. Vendégtanár volt a Kaliforniai Egyetemen is. Nyugdíjba a Frankfurti Egyetemről ment. 2013-ban Erasmus-díjjal tüntették ki.

A világ egyik legnagyobb hatású német gondolkodójának tartják. Fő műveinek jelentős részét is Frankfurtban írta. Habermast gyakran a Frankfurti Iskola gondolkodóihoz sorolják. Kutatásai az ismeretelmélet és a társadalomelmélet alapjaival, a fejlett kapitalizmus és a demokrácia elemzésével, valamint a jogállamiság kérdésével foglalkoztak egy kritikai társadalmi-evolúciós keretben – részben a természetjog hagyományán belül. Emellett a kortárs politikát is vizsgálta, különösen a német politikai életet.
Elméletének egyik központi fogalma a kommunikáció, amelyen azt az interszubjektív és kultúraközi folyamatot érti, amely lehetővé teszi az emberek közötti együttélést, s megvalósítja ezen együttélés módjának állandó változását.
Nyugdíjazása után a Starnbergi-tó mellé költözött, és rendszeresen megszólalt politikai kérdésekben is, például a koszovói háború, az agykutatás vagy a vallási konfliktusok témájában.

Habermas főművének az 1981-ben megjelent A kommunikatív cselekvés elmélete című könyvét tartják. Habermast az újmarxista társadalomkritikus Frankfurti Iskolához sorolják – egyik vezéralakjának Theodor Adornónak volt asszisztense és tanítványa.
Legfontosabb elmélete a kommunikációt az emberek együttélését lehetővé tevő, szubjektumok és kultúrák közötti folyamataként fogja fel. Habermas elméletei azért is jelentősek, mert a tudós társadalmi rendek váltakozását képes volt analitikusan leírni, ráadásul feltárta, hogy a kritikai elméletek segítenek meghaladni azokat a társadalmi szabályrendszereket, amelyekben bizonyos csoportok érdekében egyenlő emberek szabadságát korlátozzák.
Jürgen Habermas élete végéig aktív szerző volt, visszatérően figyelmeztetett az Egyesült Államok tekintélyelvű átalakulásának a veszélyeire, és bírálta az uniós politikusokat, megbocsáthatatlan hibának nevezi, hogy sokáig kitértek az elől: meg kell erősíteni az Európai Unió nemzetközi cselekvőképességét.
(Források: Telex, HVG, Wikipédia)
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.



