Az Alfa Centauri csillagrendszerébe röpítené egy mérnökcsapat azt az általuk megálmodott gigantikus űrhajót, amely az emberiség történetének az első komoly műszaki paraméterek figyelembevételével is elkészített csillaghajó-terve.
A Proxima Centauri b felé
A Chrysalis fantázianevet kapott csillaghajót úgy tervezték meg, hogy több generációnyi ember számára biztosítson komfortos életteret mielőtt belép a Földhöz legközelebb fekvő csillagrendszerbe, ahonnan a Proxima Centauri b jelű, s Föld méretű exobolygó felszínére szállíthatná az emberiség első kozmikus telepeseit, amelyről úgy gondolják, hogy potenciálisan lakható égitest.
A Proxima Centauri b, vagy rövid nevén a Proxima b egy olyan exobolygó, amely a lakhatósági zónán belül kering az anyacsillaga, a Földtől 4,2 fényév távolságra fekvő Proxima Centauri vörös törpecsillag körül. Becsült tömege a Föld tömegének 1,17-szerese. Az, hogy a bolygó lakható-e, az eddig rendelkezésre álló adatok alapján még erősen kérdéses.
Felszíni hőmérsékletét -39 Celsius fokra becsülik. Vörös törpe központi csillagának közelsége – 0,05 csillagászati egység, vagyis mindössze 7 millió 500 ezer km – miatt a Proxima b felszínén 400-szor erősebb lehet a röntgensugárzás, mint a Földön.
A Chrysalis koncepciója az első helyezést érte el a Project Hyperion Tervezési Versenyen, amelyen a résztvevő csapatoknak hipotetikus, csillagközi utazásra alkalmas többgenerációs űrhajókat kellett tervezniük.
A díjnyertes csillaghajót elméletileg 20-25 év alatt lehetne megépíteni – írja a Live Science tudományos hírportál. A mérnök-team a gigantikus hajó tengelykörüli forgatásával biztosítaná a kozmikus tér viszonyai között a földiéhez hasonló állandó mesterséges gravitációt.
Az Alfa Centauri felé
Az 56 kilométer hosszú csillaghajó hajó felépítése olyan lenne mint egy orosz matrjoska babáé: a központi magot több réteg öleli körül, amelyek a közösségi tereknek, farmoknak, kerteknek, lakóépületeknek, raktáraknak és egyéb létesítményeknek adnak otthont, amelyek mindegyikét nukleáris fúziós reaktorok működtetnének. A hatalmas űrjármű közepére tervezett magban lennének elhelyezve a Chrysalis kommunikációs berendezései, valamint azok az űrsiklók, amelyekkel az első telepesek az Alpha Centauri b bolygón landolnának.
Több generáció élné le úgy az életét a csillaghajón, hogy a kozmoszban született és ott is halt meg
A Chrysalis magjához legközelebb eső első réteg az élelmiszer-termelésnek, a növények, gombák, mikrobák, rovarok és az állatállomány szabályozott környezetben való tenyésztésének lenne a színtere. A tervezők a biológiai sokféleség megőrzése érdekében különböző környezeteket, köztük trópusi és boreális erdőket tartanának fenn a csillaghajón. A középponttól számított második szinten helyezték el a közösségi tereket, benne parkokat, iskolákat, kórházakat és könyvtárakat a hajón élő telepesek generációi számára.
Az erre épülő következő zónában az egyes háztartások lakóhelyei kapnának helyet légkeringtetéssel és hőcserélőkkel felszerelve. A harmadik szinten helyezték el az újrahasznosítástól kezdve a gyógyszeriparon át egészen a szerkezetgyártásig bezárólag számos, a 400 éves utazás során nélkülözhetetlen iparág működtetéséhez szükséges létesítményeket.
Az ötödik és legkülső héj raktárként szolgálna különféle erőforrások, anyagok, berendezések és gépek számára. A Chrysalis megálmodói ezt a szintet úgy tervezték, hogy robotok működtetik, ezzel is csökkentve az emberi fizikai munkaerő szükségességét.
Több egymást követő generáció
Az Alfa Centauri rendszere felé tartó és a Chrysalis fedélzetén utazó több egymást követő generáció lélekszámát úgy tervezték meg, hogy biztosítható legyen a populáció fenntartható szintje, amelyet a kutatócsoport körülbelül 1500 főben határozott meg, vagyis 900 fővel kevesebben, mint amennyi a hajó teljes befogadóképessége.
A hajó irányításáért felelősök együttműködnének a mesterséges intelligenciával, „lehetővé téve a teljes rendszer minél jobb ellenálló képességét, a telepesek különböző generációi közötti jobb tudásátadást, valamint a Chrysalis űrhajó-komplexum általános dinamikájának mélyebb megértését” – írták a projekt mérnökei a prezentációjukban.
Maga a terv egyelőre még csak hipotetikus kocepció, mivel a megvalósításához szükséges technológiák egy része, mint például a kereskedelmileg hasznosítható nukleáris fúziós reaktorok, még nem léteznek.
Az ehhez hasonló hipotetikus projektek igen fontosak, mivel bővíthetik meglévő tudásbázisunkat és segíthetik a mérnököket a közeljövő nagy teljesítményű űrjárműveire vonatkozó koncepcióik megalkotásában. A Hyperion Projekt zsűrije azt írta a weboldalán, hogy a Chrysalis lenyűgöző „rendszer-szintű koherenciájával és a moduláris élőhely-struktúra innovatív kialakításával”, valamint „a részletesség átfogó mélységével”.
Noha egyelőre kérdéses, hogy megépül-e valaha is a tudományos-fantasztikum világát idéző csillaghajó, az viszont tény, hogy az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA 2017-ben tett bejelentése szerint 2069-ben egy olyan kutatószondát készülnek a Proxima Centauri b felderítésére indítani, amely a fénysebesség 10 százalékával haladva 420 év alatt érné el a rendszert.
A Chrysalis csillaghajó:
- egy 56 kilométer hosszú és 2400 fő befogadására alkalmas csillagközi utazásra tervezett hipotetikus űrhajó,
- amelynek a fedélzetén az első utazók ötödik-hatodik generációja érné el a kitűzött célt,
- a Földtől 4,2 fényév távolságra fekvő Proxima Centauri b exobolygót.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
