Samuel Morse és távirat

235 éve született Samuel Finley Breese Morse amerikai festő és feltaláló, az elektromágneses távíró megalkotója. A távírón keresztül küldött írott üzenetet nevezzük táviratnak (telegram).

Az elektromágneses távíró megszerkesztésével új korszakot nyitott a hírközlés technikájában. Morse amerikai feltaláló 1832-ben álmodta meg a távíró elvét. Ezután következett a megvalósítás hosszú időszaka. Az első nyilvános sikert végül az 1837. szeptember 4-én a New York-i egyetemen tartott bemutató hozta meg. Morse akkor fél kilométerrel távolabb levő munkatársa adni kezdte a jeleket, majd az előadóteremben álló készülék ingája tüskéket rajzolt a papírszalagra.

Ezután Morse leolvasta a számokat és mivel fejből tudta a kódokat, felolvasta a papíron álló szöveget „Sikeres kísérlet a telegráffal 1837. szeptember 4-én.”

Az egységes nemzetközi jelzésrendszerré vált pont-vonal kombinációt Morse csak 1839-ben dolgozta ki. Az első távíróvonal Baltimore és Washington között épült, amelyen 1844-ben futott végig az első mondat.

A morzekód-fa (vagy Morse-fa) egy bináris fa típusú diagram, amely vizuálisan segít a morzekód jeleinek (pontok és vonások) betűkké és számokká történő visszafejtésében.

Hogyan működik a diagram?

A fa a Start” pontból indul, és minden egyes leágazás egy újabb jelnek felel meg:

• Balra lépés (vagy felfelé/lefelé, diagramtól függően): Egy pontot (ti, dit) jelent.
• Jobbra lépés: Egy vonást (tá, dah) jelent.

Példa a dekódolásra:
Ha a hallott jel: – . . (tá-ti-ti)

1. Indulj a Starttól.
2. Lépj jobbra a vonás miatt → megérkezel a T betűhöz.
3. Lépj balra a pont miatt → megérkezel az N betűhöz.
4. Lépj újra balra a második pont miatt → megérkezel a D betűhöz.
   A megfejtés: D.

A fa felépítésének logikája

A diagram hatékonysága abban rejlik, hogy a leggyakrabban használt betűk vannak a fa tetején (a Start ponthoz legközelebb), így ezek kódja a legrövidebb:

• E = . (egy pont, balra az első szinten)
• T = – (egy vonás, jobbra az első szinten)

A magyar nyelvben használt speciális karakterek (pl. É, Á, Ö, Ü) gyakran a fa mélyebb szintjein, vagy külön kiegészítő ágakon szerepelnek a nemzetközi szabványhoz képest.

A magyar morze ábécé az ékezetes betűk esetében gyakran a nemzetközi (ITU) javaslatokra támaszkodik, de vannak speciálisan a magyar nyelvhez igazított kódok is.

A legfontosabb magyar ékezetes betűk morzekódjai:

• Á: · — — · — (ti-tá-tá-ti-tá)
• É: · · — · · (ti-ti-tá-ti-ti)
• Ö: — — — · (tá-tá-tá-ti)
• Ü: · · — — (ti-ti-tá-tá)

Fontos megjegyzések:

1. Hosszú ékezetes párjaik (Ó, Ő, Ú, Ű, Í): A gyakorlatban a morze távírás során a rövid és hosszú ékezetes betűket általában nem különböztetik meg külön jellel.

1. Az Ó és Ő betűket általában az Ö kódjával (—·) küldik.
2. Az Ú és Ű betűket az Ü kódjával (··–) küldik.
3. Az Í betűt pedig az ékezet nélküli I betűvel (··) jelölik.

1. Kétjegyű mássalhangzók (CS, GY, TY, stb.): Ezeknek nincs külön morzekódjuk; minden esetben a két különálló betűt kell lekopogni (pl. a GY-t egy G és egy Y betűként).

További gyakori speciális kódok:

• CH: — — — — (tá-tá-tá-tá)
• Á (alternatív): Bizonyos rendszerekben a · — · — kódot is használják az Á jelölésére.