Tizenhat évesen az urnákhoz?

Éles vitát indított Magyar Péter javaslata a választási korhatárról.  A magyar miniszterelnök július közepén egy szombat reggeli közösségimédia-bejegyzésben vetette fel, hogy a folyamatban lévő alkotmányozás keretében 18-ról tizenhat évre kellene csökkenteni a választási korhatárt Magyarországon. A felvetés önmagában nem előzmény nélküli – korábban több ellenzéki párt, sőt a KDNP egyes politikusai is beszéltek már hasonló elképzelésről –, most azonban először hangzott el kormányfői szinten, ráadásul egy induló alkotmányozási folyamat részeként, ami komoly súlyt adott neki.

A javaslat háttere

A Tisza-kormány az áprilisi választási győzelem óta széles körű alkotmányos reformba kezdett, ennek részeként tervezik újraszabályozni a választási rendszert is. Magyar Péter bejegyzésében amellett érvelt, hogy a 18 év alattiak túlnyomó része ma már kellően felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszóljon a közös döntésekbe, és örömét fejezte ki amiatt, hogy a fiatalok körében ismét felértékelődött a politika iránti érdeklődés. A poszthoz személyes emléket is fűzött gyerekkorából, amikor nagymamájával nézte a parlamenti közvetítéseket.

A felvetést szinte azonnal támogatásáról biztosította Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, aki szerint a fiatalok véleményét végre komolyan kell venni, és ez a minisztérium munkájában is prioritás. A Tisza Párt jogi vezetője emellett arra utalt, hogy a párton belül másfél-két éven belül várható egy új, arányosabb választási törvény kidolgozása is, amelynek keretébe a korhatár-módosítás is illeszkedhetne.

Hogyan reagáltak a politikusok és a szakértők?

Karácsony Gergely főpolgármester üdvözölte az ötletet, de feltétellel: szerinte a nemzetközi mintákhoz hasonlóan érdemes lenne először csak az önkormányzati választásokon bevezetni a 16 éves korhatárt. Emlékeztetett rá, hogy Budapest a saját társadalmi egyeztetésein – például a részvételi költségvetésnél – már korábban is 16 évben húzta meg a részvétel korhatárát.

A Társaság a Szabadságjogokért szerint a kognitív képességek ilyen korban már megalapozzák a felelős döntéshozatalt, és a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fiatalon szavazni kezdők később is aktívabb választópolgárok maradnak. Az emberi jogi szervezet azt is hangsúlyozta, hogy a megvezethetőség kockázata nem az életkortól függ.

A kormányváltás óta ellenzékbe szorult, Fideszhez köthető elemzők – köztük ifj. Lomnici Zoltán – ezzel szemben komoly jogrendszeri problémákat látnak a javaslatban, és úgy vélik, a fiatalabb korosztály könnyebben befolyásolható politikailag. Ez a vita korántsem új: egy júniusi, a választási rendszer átalakításáról szóló szakmai konferencián is felmerült már, hogy indokolt volna-e bevonni a 16-17 éveseket, és az osztrák tapasztalatok kapcsán arra is felhívták a figyelmet, hogy az újdonság varázsa után a részvételi kedv az első választásokat követően gyorsan csökkenhet.

Nemzetközi kitekintés

A korhatár-csökkentés nem példa nélküli Európában. Ausztria már 2007 óta – közel két évtizede zajló belső vita után – 16 éves kortól biztosít választójogot mind az elnökválasztáson, mind a parlamenti választásokon, Málta és Görögország (utóbbiban 17 évtől) szintén élen jár ebben. Németország több tartományában a helyi és tartományi választásokon, egyes tartományokban pedig az európai parlamenti választáson is szavazhatnak már a 16 évesek. A brit Munkáspárt-kormány úgyszintén bejelentette, hogy a következő általános választásig 16 évre kívánja csökkenteni a korhatárt. A trend Európán túl is megjelenik: három dél-amerikai országban, Brazíliában, Argentínában és Ecuadorban is választhatnak a 16 évesek, Brazíliában önkéntes alapon.

Nyitott kérdés: van-e felső korhatár?

A vita mellékszálaként több fórumon felmerült az a kérdés is, hogy ha a fiatalok politikai érettségét vizsgáljuk, nem kellene-e hasonló szempontok alapján a nagyon idős korú választók részvételét is górcső alá venni. Ez a felvetés egyelőre nem része a kormány hivatalos javaslatának, és a nemzetközi gyakorlatban is rendkívül ritka az ilyen jellegű korlátozás – a demokratikus államokban a választójog jellemzően csak alsó korhatárhoz kötött. A kérdés inkább a vita hevében, elvi ellenpontként merül fel, mintsem konkrét szakpolitikai javaslatként.

• Paraguayban  például a szavazás minden állampolgárnak kötelező 75 éves korig. Efelett önkéntessé válik.
• Brazília, Argentína, Peru, Ecuador hasonló szabályozással él, ahol a kötelező szavazás jellemzően 70 éves kor felett válik opcionálissá.

Annyi bizonyos, hogy a választási korhatár ügye a magyar alkotmányozási folyamat egyik korai, de már most is megosztó témájává vált, és a végleges döntés a tervek szerint csak a teljes választási rendszer átalakításával együtt, egy-két éven belül születhet meg.

A választójog megvonása idősebb korban sosem automatikus, életkoron alapuló döntés. Demokratikus államokban kizárólag a belátási képesség korlátozottsága (például súlyos demencia vagy gondnokság alá helyezés) vezethet a szavazati jog elvesztéséhez. Ez azonban egyedi bírósági vagy orvosi szakvéleményhez kötött, nem pedig egy fix életkor betöltéséhez.