105 éve született Stanisław Lem lengyel író.
Nevét még azok is ismerik, akiket a műfaj hidegen hagy. Műveit 41 nyelvre fordították le és több mint 27 millió példányban adták el világszerte. Minden bizonnyal ő az egyik, ha nem a legismertebb nem angol nyelven író sci-fi szerző. Páratlan elemzőkészségéhez jóféle humorérzék párosult és visszatérő témája volt a technológia, az idegen intelligencia – és annak radikális és összeegyeztethetetlen eltérése az emberitől –, az emberi faj korlátai és helye az univerzumban.
Munkáiban gyakran bocsátkozik filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Témáit néha fikcióként mutatja be, elkerülve ezzel mind a tudományos élet buktatóit, mind a tudományos stílus korlátait, máskor azonban az esszé vagy filozófiai könyv műfaját választotta.
Ismert regénye az Asztronauták, a Magellán-felhő, a Visszatérés, a Solaris – amelyből Tarkovszkij híres filmet rendezett –, a Kiberiáda és az Úrhangja. Metagalaktika címmel jelent meg regényeinek és elbeszéléseinek gyűjteménye. Sok műve olvasható magyarul is. A Pirx pilóta kalandjai című könyvéből magyar tévésorozat is készült.
Lem hét nyelven beszélt: lengyelül, németül, angolul, franciául, ukránul, oroszul és latinul.
Lem nemcsak regényíró, hanem elismert esszéista és futurológus is volt. Summa Technologiae (1964) című monumentális filozófiai esszékötetében lenyűgöző pontossággal jósolta meg a virtuális valóság (nála: phantomatika), a nanotechnológia, a biotechnológia és a mesterséges intelligencia későbbi fejlődési irányait, valamint az ezekből fakadó etikai dilemmákat.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
