Kitekintő Oktatás

Szélesvásznú kémia néven ismeretterjesztő sorozat indul

Szélesvásznú kémia néven szórakoztató, ismeretterjesztő sorozat indult, amely magyar fehérjekutatók legújabb eredményeit mutatja be, humoros, látványos filmes köntösben. Az első rész, melyet Perczel András szerkezeti kémikus szakmai irányításával készítettek, a fehérjekutatás alapjaival ismerteti meg a nézőt.

A sorozat minden epizódja egy fehérjekutatással kapcsolatos eredményt kíván érdekes, fiatalos és könnyed stílusban bemutatni egy ismert mozifilmmel párhuzamba állítva. A projekt célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a természettudományok varázslatos világát és közérthetővé tegyék az élvonalbeli, nemzetközileg elismert magyar kutatók eredményeit.

Az első epizód, amely  Dr. Perczel András, az MTA rendes tagja, az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszék vezetőjének és csapatának nemzetközileg elismert kutatását dolgozza fel, “A fehérjék Achilles-sarka” címet kapta.

Ebben a részben az Oscar-díjas Trója című film botcsinálta újraforgatásán keresztül ismerhetjük meg a fehérjék sérülékenységének jelentőségét, amelyhez több ismert személyiség is az arcát, hangját adta. Pintér Tibor, a Brad Pitt által megformált Akhilleuszt karikírozva, Csernus Imre önmagát alakítva nyújt segítséget a nagyközönségnek és a fiataloknak a fehérjekutatási eredmények könnyedebb megértéséhez. Hevér Gábor és Garami Gábor a hangjukkal támogatták a szórakoztatást, míg Borsányi Dániel színművész alakítja Oscar-t, a bolondos kémikus-filmrendezőt.

A FEHÉRJÉK JELENTŐSÉGE

A fehérjék nagy sokaságában – eltérő funkciójuk, térszerkezetük, küldetésük és feladatuk ellenére – egyazon mechanizmusú „időzített bomba ketyeg”. Fiziológiás körülmények között egy spontán bekövetkező, tehát egy természetes átalakulásról van szó, mely úgy tűnik, hogy a legtöbb fehérjében bekövetkezhet, átalakítva annak szerkezetét. Egy kémiai szempontból jól ismert és teljesen helyénvaló belső átrendeződésről, egy gyűrűzáródással majd felnyílással járó átalakulásról van szó. Egy olyan folyamatról, amely során egy-egy fehérje – részben visszafordíthatatlan módon – megváltozik, lánca meghosszabbodik.

Perczel András és munkatársai körültekintő és hosszantartó molekulamodellezési, kinetikai és spektroszkópiai vizsgálatainak köszönhetően ma már jobban értjük azt, hogy – bár ez az átalakulás spontán és emiatt a nem fehérjeépítő béta-Asp fehérjeláncba épülése és ezáltal annak meghosszabbodása közvetlen veszély forrása – a „baj” mégis késleltethető, ha el nem is kerülhető teljesen.

A Szélesvásznú kémia első részének megjelenése az ELTE Természettudományi Karának Nyílt Napjához lett igazítva, amelyre 2020. január 17-én kerül sor.

Írta, rendezte és a filmet készítette: Orbán Tamás
Szereplők
: Borsányi Dániel, Pintér Tibor, Csernus Imre, Berényi Petra, Bodó Brigitta, Mohácsi Márk

Közreműködött: Garami Gábor, Hevér Gábor
Grafika: Szeifert Orsolya
Külön köszönet Papp Endrének, Köllő Istvánnak, Grubits Györgynek és Nyíri Mártonnak a film elkészítéséhez nyújtott segítségükért.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: