A szelektív hulladékgyűjtés nem cél, csupán eszköz. Ha élünk a különgyűjtés lehetőségével értékes nyersanyagokat jutattunk vissza a körforgásba. És nem, nem öntik össze… A háztartásokban különféle termékek és csomagolásaik válnak hulladékká, ezek jó része alkalmas hasznosításra, így különgyűjtésükkel lehetővé tesszük azok ismételt feldolgozását. A legnagyobb mennyiséget az élelmiszerek és a fogyasztási cikkek csomagolóanyagai (papír, műanyag, üveg, fém és italos kartondoboz csomagolás), valamint az újságpapír teszik ki. Ezért az EU által kitűzött cél, hogy 2025-re az összes csomagolási hulladék 65 százalékát újrahasznosítják, valamint hogy a műanyagpalackok legalább 25 százalékban újrahasznosított alapanyagból készüljenek.
Az elmúlt tíz évben sokat javult az emberek hozzáállása a szelektív hulladékgyűjtéshez, azonban továbbra is makacsul tartja magát ezzel kapcsolatban néhány tévhit és mítosz. Az egyik ilyen félreértés, hogy el kell mosogatni a műanyag hulladékot. „Az élelmiszerek műanyag dobozait és más ilyen hulladékot nem kell elmosni, elég, ha nincs bennük például ételmaradék. Az újrahasznosítás során megtisztítják az ilyen hulladékot.” Az azonban biztos, hogy a hulladékot össze kell nyomni, hogy minél kevesebb helyet foglaljon a konténerben vagy a szemeteszsákban.
Milyen szemét elszállításáért kell fizetni?
Szemétdíjat a kommunális hulladék és kisméretű építkezési törmelék után kell fizetni. Az iskolákban, óvodákban anyagilag is megérheti, ha a hulladékot szelektíven gyűjtik. A környezettudatosságra nevelésen túl a színes kukák segítségével csökkenthető a szemételszállításért fizetett díj. Egy olyan nagy intézményben, mint a pozsonyi Comenius egyetem, ezzel a módszerrel tavaly több mint 5000 eurót takarítottak meg.
Milyen szemét elszállítása ingyenes?
Az önkormányzat nem kérhet pénzt a szelektív hulladékként gyűjtött szemét elszállításáért. Ezekbe a következő hulladékok tartoznak:
- elektromos hulladék, használt elemek és akkumulátorok,
- biológiailag lebontható konyhai és éttermi hulladékok,
- csomagolóanyagok és nem csomagolásra szolgáló hulladékok: papír, műanyag, üveg, fémek
Mit nem lehet szelektálni?
A nyugták, a WC papír, a konyhai törlő, a tojástartó, a használt papírszalvéta, a papírzsebkendő, a tükör, a porcelán, a kerámia, a chipses zacskó, a fogkrémes tubus és a fogkefe mind a kommunális hulladékba tartozik. A nem szelektált, vagyis a kommunális szemét a szeméttelepre kerül. Néhány esetben sajnos a szelektált szemét is itt köthet ki, például, ha 50 százaléknál több benne az idegen, vagy szennyezett anyag.
Mit gyűjthetek szelektíven?
| Hulladékfajta | Szelektíven gyűjthető | Nem gyűjthető szelektíven |
|---|---|---|
| MŰANYAG |
|
|
| PAPÍR |
|
|
| FEHÉR ÜVEG |
|
|
| SZÍNES ÜVEG |
|
|
| FÉM |
|
|
A szelektíven gyűjtött hulladékot minden esetben öblítsük el! Az italos kartondobozok (tejes és gyümölcsleves tégladobozok) és a műanyaghulladék gyűjtése szintén városonként eltér: a legtöbb helyen a papírhulladékokkal együtt gyűjthetjük, de előfordul, hogy a műanyag- vagy fémhulladékok közé kell dobni. A fenti felsorolástól az egyes közszolgáltatók gyűjtési szabályai eltérhetnek. A gyűjtőedényekben elhelyezhető hulladékokról az edényeken lévő képek, piktogramok, felsorolások, valamint a gyűjtésért felelős cégek adnak bővebb tájékoztatást.
A szelektíven gyűjtött PET-palackokat így hasznosítják újra: a műanyagot ledarálják, majd az ebből készült golyócskákat újabb PET-palackok gyártásához használják fel. Mindig kupak és fedő nélkül, azokat lecsavarva dobjuk ki a hulladékot a szelektív gyűjtőkbe! Az újrafeldolgozás során a műanyag élettartama megnő, és mivel a másodlagos nyersanyagok felhasználásával kevesebb elsődleges nyersanyagra van szükség, csökken a hulladéktermelés mértéke. A magas minőségű PET-palackokból ismét palack, fólia vagy virágláda készülhet, illetve poliészter szál ruházathoz, szőnyegekhez. Élelmiszerrel érintkező csomagolás vagy termék csak megfelelő minőségű műanyaghulladék alapanyagból készülhet. A PET-ből gyártott termékek döntő hányadát a mai napig a textiliparban hasznosítják.
Mire kell ügyelni a szelektív hulladékgyűjtés során?
- A gyűjtőszigetek mellé nem szabad vegyes hulladékot, lomot elhelyezni, mert az illegális hulladéklerakásnak minősül.
- A PET palackokat és egyéb lapítható flakonokat, dobozokat mindig laposra taposva helyezzük el a konténerben vagy a zsákban, hogy kevesebb helyet foglaljanak. Így a szállító autónak nem kell pazarló módon levegőt szállítania.
- A zsíros, ételmaradékkal szennyezett műanyaghulladék sajnos nem újrahasznosítható, ezért kérjük, hogy azokat a kommunális (hagyományos kuka) edénybe tegyék!
A Möbius-szalagként emlegetett körbefutó nyíl jelentése önmagában csak annyi, hogy a termék újrahasznosításra alkalmas. Egyáltalán NEM jelenti azt, hogy a termék újrahasznosított anyagból készült, vagy hogy az újrahasznosítás mindenképpen megtörténik; utóbbi feltétele a megfelelő újrafeldolgozási és szelektív hulladékgyűjtési rendszer megléte és használata. Ha a szalag közepén egy százalékos értéket és anyagjelölést is találunk, az arra vonatkozik, hogy a termék mekkora részben származik újrahasznosított alapanyagokból és a csomagolás mely anyagára vonatkozik mindez.
A Green Dot (Zöld Pont) jelölés a hulladékgyűjtési, különválogatási és újrafeldolgozási megoldásokkal foglalkozó európai Extended Producer Responsibility (kiterjesztett gyártói felelősség) védjegye, és azokban az esetekben tüntetik fel a csomagoláson, ha a gyártó pénzügyi hozzájárulással támogatja a hulladék visszagyűjtését és újrafeldolgozását. Önmagában nem számít környezetvédelmi címkének és nyilatkozatnak.
A Kukásember jelölés arra hívja fel a figyelmet, hogy ne szemeteljünk, hanem a megfelelő helyen gyűjtsük azt. Csak olyan csomagoláson használható, amely nem újrahasznosítható. Möbius-szalaggal együtt nem használható.
A fenti ábrán láthatók, hogy egyes műanyag csomagolásokkal milyen esetekben találkozhatunk, de röviden szedjük össze a főbb termékcsoportokat:
- PET (1-es): az átlátszó üdítős- és ásványvizes palackok, étolajas flakonok, tisztítószeres flakonok, illetve gyümölcstároló dobozok.
- HDPE (2-es): tejes kancsó, színes tusfürdők és samponok flakonjai, margarinos és joghurtos dobozok és kisméretű palackok, kupakok, boros kanna, masszív bevásárlótáskák és vegyszeres flakonok (amúgy használják még gáz- és vízcsőként is).
- PVC (3-as): élelmiszeripari felhasználása fokozatosan háttérbe szorul. Megtalálható tisztítószeres flakonokként, flakonok külső szélén lévő dekorációs fóliaként, csővezeték anyagaként, orvostechnikai eszközökben (infúziós csövek, vérvételi tasak), illetve ebből készül többnyire a háztartási gumiszerű takarítókesztyű. Nem újrahasznosítható!
- LDPE (4-es): többnyire fóliákat készítenek ebből, így a nagyobb kiszerelésű termékeket körülvevő fóliák, a vékony műanyag zacskók és bevásárlótáskák, ipari- és mezőgazdasági fedőfóliák, vékony műanyag kesztyűk a boltok csemegepultjainál és a pékáruknál.
- PP (5-ös): margarinos és joghurtos dobozok, műanyag tálak és vödrök, ételtároló dobozok, flakonok, műanyag pohár, szívószál, színes evőeszközök.
- PS (6-os): tojástálca, átlátszó (és törékeny) evőeszközök, habosított ételtároló tálcák (amikben kiszállítják az ételt), joghurtos poharak, habosított thermopoharak a vásári forralt borokhoz. Nem újrahasznosítható!
- Egyéb (7-es): a csoportba olyan műanyagok tartoznak, amik jellemzően nem a csomagolások anyagai. Ebből az anyagból van a műanyag napszemüveg szára és lencséje, a CD/DVD lemezek, a mobiltelefonok burkolata, plexi reklámtáblák, tehát jellemzően a műszaki műanyagok; sőt ebbe a csoportba sorolandók a biopolimerek is, amelynek a legelterjedtebb képviselője a politejsav (PLA).
