Oktatás

A semmiből bukkant elő 1400 magyar diák?

A HÍD tegnapi sajtóhíre, miszerint „több mint 1400 gyerek nem folytathatja tanulmányait magyar tanítási nyelvű középiskolában” megmozgatta a fantáziámat. Megpróbáltam utánajárni, honnan bukkant elő ilyen mennyiségű diák a rendszerben.
Először, hogy biztosak lehessünk a számokban, előkerestem a legújabb Szlovák Statisztikai Évkönyv demográfiával foglalkozó fejezetét. Az alábbi ábra mutatja az országban az élve született gyermekek számát a hatvanas évektől mostanáig. Ahhoz, hogy az idén középiskolába készülő diákok számát megtudjuk a 15 évvel ezelőtti születési adatokat kell figyelni. (6+9=15), vagyis a 2005-ös évet. Mint látszik 2005-ben nem volt kiugróan magas a gyermekáldás, épp visszaesőben volt a szaporulat az előző évhez képest, vagyis az iskolák által tavaly meghatározott keretszámoknak idén bőven elégnek kellene lenni.
demografia
A Szlovák Statisztikai Évkönyv 2018 demográfiával foglalkozó grafikonja
A megkérdezett szakemberek sem tudtak egységes választ adni arra a kérdésre, hogy honnan került elő több mint 1400 gyerek, akivel tavaly nem számoltak. Mindenesetre többen arról számoltak be, hogy az iskoláknak jelentős számú felvételizőt kellett elutasítani helyhiány miatt. Mivel a hír még friss volt, többen csak az általunk feltett kérdésből értesültek a számokról. Volt olyan iskolaigazgató, aki azt valószínűsítette, hogy a több helyre beadott felvételi kérvény miatt alakulhatott ki ilyen állapot, ráadásul az iskolaügy már évek óta a szakközépiskolák felé próbálja terelni a felvételizőket, láthatóan nem túl nagy sikerrel. A megyék által beállított kvóták ugyanis mesterségesen nyomják le a gimnáziumokat, sokszor a konkurens fenntartóval (egyház, magán..) szemben is. Vannak  persze olyan iskolák is, ahol a keretszámok alatti a felvételizők száma.
Azt figyelembe véve, hogy évente átlagosan 3500 diák lép be a magyar iskolákba és ezeknek egy része a nyolc osztályos gimnáziumban folytatja, vagyis körülbelül 2800-3000 lehet a középiskolába felvételezők száma, túl soknak tűnik az 1400-as szám.
Jómagam, bízva abban, hogy a számokat a ténylegesen felvett és nem a jelentkezést beadókat mutatják arra a következtetésre jutottam, hogy ennek a többletnek egy részét valószínűleg a COVID-19 miatti félelem okozza. Egyszerűen mondva, a szülök itthon tartották azokat a gyerekeket, akiket eredetileg Magyarországi gimnáziumba, szakközépiskolába írattak volna be. Mivel az 1400-as szám irreálisan magas, csodálom, hogy a statisztikai adatokban nem látszik ez a kategória.
Az elmúlt évtizedben a határok megszűnésével és a magyarországi iskolarendszer ösztöndíjaival valószínűleg minden évben egyre több diákunk kezdte meg középiskolai tanulmányait a határ másik oldalán. Ez az évek során meglehetős deformációt okozhatott a statisztikában. Idén tavasszal azonban sok szülő/diák változtatta meg a döntését, hogy hova szeretne járni. A COVID-19 és a hirtelen létrehozott több hónapos határzár miatt elvesztette a vonzerejét a tanulásnak ez a formája. Az idén érettségizők az utolsó pillanatig nem tudhatták, hogy mehetnek-e érettségizni Magyarországra. Ennek következtében valószínűleg sokan döntöttek úgy, hogy az eddigi korlátlan lehetőségeknek mégiscsak határt szab a határ és tavalyi döntésüket megváltoztatták. Erről a szlovákiai iskolák természetesen nem szereztek időben tudomást, mivel az idei évre vonatkozó terveket még decemberben pontosították, ezért nem is kértek több helyet. Amikor eljött a beiratkozás, a szülők a hazai középiskolába küldték a jelentkezési lapokat.
Vannak egyáltalán adataink arról, hány gyerek járt az elmúlt években külföldön középiskolába? Ha nincs az idei rendkívüli helyzet, lehet soha sem tudtuk volna meg. Úgy tűnhet, hogy ez eddig nem is jelentett problémát. Pedig ha azon kesergünk, hogy a magyar szülő szlovák iskolába adja a gyerekét, ezért megszűnhetnek a magyar iskolák, akkor azt is figyelembe kéne venni, hogy hányan tanulnak külföldön.
Persze ez az eszmefuttatás nem oldja meg azt a problémát, hogy hova helyezzünk el több mint 1400 középiskolába jelentkezőt úgy, hogy benne maradjanak a mi magyar iskolarendszerünkben. Mert, ha egy gimnáziumba, amelyik tavaly még a megszűnés határán mozgott idén 42 diák jelentkezik a tervezett 20 helyre, akkor igenis gyors megoldást kell keresni… Ráadásul a demográfiai adatokat nézve két év múlva újabb, akkor már természetes emelkedéssel kell számolni, mert 2010 körül több gyerek született, mint az előző években. (gy)

Update:

A mnisztérium tegnap kiadott sajtóközleménye szerint a magyar tannyelvű általános iskolák 9. osztályában összesen 2696 tanulót tartanak nyilván, és a magyar középiskolákban 2747 a helyek száma.

A Híd szerint a gimnáziumokba 1084 magyar tanuló jelentkezett, a szakközépiskolák magyar osztályaiba pedig 2708 tanuló, ez összesen 3792.

Matematikailag a kettő között 1096 a különbség, ami simán összejöhetett, ha a HÍD a beadott felvételi kérvényekkel számolt, nem a diákokkal.

 

1400 MAGYAR DIÁKNAK NEM JUTOTT HELY MAGYAR KÖZÉPISKOLÁBAN

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: