Egyéb kategória Közösség

Mire jó a népszámlálás

Főleg az államigazgatás támaszkodik a népszámláláson begyűjtött adatokra, de az üzleti élet, a tudományos élet és a civil szervezetek is felhasználják a népszámlálási adatokat. A népszámlálás egy országban a legszélesebb körben végzett információgyűjtés. Ilyenkor jön elő, hogy „Mindenki számít”, mert az ország apraját, nagyját számbaveszik. A válaszaival ilyenkor mindenki hozzájárul a népszámlálás sikeréhez, a személyes adatokat a törvény szerint bizalmasan, a törvényi előírásoknak megfelelően kezelik és dolgozzák fel.
nemzetiség népszámlálásonSokszor felmerül érvként, hogy a népszámlálás eredményein múlik kultúránk fenntartása, iskoláink jövője és jogaink biztosítása. Ez csak részben igaz. Sokkal nagyobb hatása van a politikai képviselet érdekérvényesítő képességének.
Az aktuális riogatási taktika azt is igyekszik a fejünkbe sulykolni, hogy a kulturális támogatások nagy mértékben azon fognak múlni, hogy mekkora lesz a magyarok népszámláláson elért országos számaránya. Ez is csak részigazság, mivel a szolidaritás és a pozitív diszkrimináció miatt a magyar kisebbség mindig kisebb arányú támogatásban részesül, mit a számbelileg kevésbé jelentős kisebbségek.  A támogatási összegek és az elosztás százalékos aránya pedig mindig politikai alkudozás tárgya.

Tt. 184/1999.

A NEMZETI KISEBBSÉGI NYELVEK HASZNÁLATÁRÓL

2. §
A kisebbség nyelvének használata a hivatalos érintkezésben 
(1) Ha a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó, adott településen állandó lakhellyel rendelkező állampolgárai két egymást követő népszámlálás szerint a település lakosságának legalább 15%-át alkotják, e községben a hivatali érintkezés során joguk van a kisebbségi nyelvet használni.
Közös, átmeneti és záró rendelkezések
 
7.c §
(1) A 2. § (1) bekezdésben a két egymást követő népszámláláson azon népszámlálásokat kell érteni, amelyek eredményeit 2011. július 1. után hirdetik ki.
(2) A 2. § (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a településekre, amelyek a Szlovák Köztársaságnak a 2011. július 1-ig érvényes és hatályos, 2. § (2) bekezdés szerinti kormányrendeletében vannak meghatározva, miközben ezek a települések akkor veszítik el jogukat a nemzeti kisebbség nyelvének használatára, ha a 2011. július 1-je utáni, egymást követő három népszámlálás eredményei alapján a Szlovák Köztársaság adott településén állandó lakhellyel rendelkező, nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai egyszer sem alkotják a község lakosságának 15%-át.

népszámláláson