Tanuljunk Világirodalom

Nyikolaj Vasziljevics Gogol

Nyikolaj Vasziljevics Gogol (orosz nyelven: Николай Васильевич Гоголь, ukrán nyelven: Микола Васильович Гоголь; Szorocsinci, 1809. április 1. – Moszkva, 1852. március 4.) ukrán származású orosz író. Az orosz irodalom klasszikusa, az orosz széppróza és drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja. Az 1830-as években a romantikát az orosz irodalomban is fokozatosan felváltotta a realista ábrázolásmód. Lassanként előtérbe került a próza a verses műfajok helyett, az életszerű helyzetek és alakok ábrázolása a rendkívülire növesztett hősök, vad szenvedélyek helyett. Ez az átmenet vagy kettősség Puskin és Gogol írásművészetében egyaránt megfigyelhető.

Gogol első, nyomtatásban megjelent műve, a Hans Küchelgarten még versekben írt, romantikus elbeszélő költemény volt. Ennek nyilvánvaló kudarca után versekkel többé már nem próbálkozott. Első novellagyűjteménye, az Esték egy gyikanykai tanyán szintén a romantika jegyében, de reális talajon, az ukrán népéletben és folklórban fogant. A falusi méhész által esténként előadott, hol idilli, hol fantasztikus, néha egyenesen hátborzongató történetek jóízű anekdotázással, mulatságos históriákkal keverednek. Különös és naiv, az irodalomban korábban ismeretlen világ tárul fel az olvasó előtt, melyben egyszerre van jelen a valóságos és a fantasztikum. A mesék seprűnyélen lovagló boszorkánya vagy az ördög hátán Pétervárra repülő Vakula kovács (Karácsony éjszakája) jól megfér egymás mellett az ukrán falu nagyon is reális alakjaival és zsánerképeivel. Töretlen mesélőkedv jellemzi ezeket a novellákat, ahol a népélet színes, érzékletes leírásai váltakoznak a köznapias beszéd fordulataival, vagy a legharsányabb humor az író patetikusan szárnyaló gondolataival.

Valóságábrázolás tekintetében a Mirgorod című kötet négy kisregénye átmenetnek tekinthető az író művészi fejlődésében. A helyszín továbbra is az ukrajnai vidék. Két kisregényben Gogol nevetve, de megértő nosztalgiával tekint vissza a „régimódi földesurak” világára, ahonnan származott, és amelyet végleg maga mögött hagyott. A Vij című elbeszélés filozófus alakjában pedig, akit ismeretlen, végzetes erő pusztít el, már felsejlik az író személyes életének tragédiája. Ez az írásmű Szerb Antal szerint „a világirodalom egyik leghatásosabb kísértetnovellája”

Tarasz Bulba fordulatos cselekménye a 16-17. században, a lengyelek elleni háború idején játszódik. A legendás kozák atamán történetében a romantikus történelmi regények ismert jelenetei: hősi tettek és árulások, féktelen indulatok és nagy leszámolások elevenednek meg. Mégsem annyira regény, mint inkább a hősi énekek stílusában, bár prózában írt eposzi hatású mű; vágyakozás a nyomasztó jelenből egy letűnt, hősi világ után. Tarasz Bulba a (katolikus) lengyelek elleni harcában végül az ortodox hit védelmezőjévé magasztosul, ám máglyahalála „az ősi és tiszta, bár naiv lét széthullásának, fájdalmas pusztulásának jelképe is.”

Nyikolaj Vasziljevics Gogol
Foto: Sergey Lvovich Levitsky (1819–1898)

Ismertebb művei

  • Esték egy gyikanykai tanyán (novellagyűjtemény; benne többek között:)
  • A szorocsinci vásár
  • Szent Iván-éj
  • Májusi éjszaka
  • Az elveszett levél
  • Szörnyű bosszú
  • Karácsony éjszakája
  • Arabeszkek (elbeszélések, cikkek, tanulmányok vegyesen; köztük:)
  • A Nyevszkij proszpekt
  • Az arckép
  • Az őrült naplója
  • Mirgorod (kisregények)
  • Régimódi földesurak
  • Hogyan veszett össze Ivan Ivanovics Ivan Nyikiforoviccsal?
  • Vij
  • Tarasz Bulba
  • Az orr (1836)
  • A köpönyeg (1842)
  • Válogatott helyek barátaimmal folytatott levelezésemből (levelek, tanulmányok)
  • Holt lelkek (1842)
  • Színpadi művek
  • A revizor (1836)
  • Háztűznéző (kétfelvonásos)
  • Kártyások (egyfelvonásos)

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: