Tanuljunk Történelem

Az ismeretlen Trianon – Menekülés

Menekültek. Magyar menekültek. Több százezren. Trianon után. Jöttek az anyaországba. És sokan jöttek. Mit tudtunk kezdeni velük? Gazdasági menekültek vagy üldözöttek? Történelmünk újabb érdekes – talán nem eléggé ismert – fejezete.

Ablonczy Balázs: Az ismeretlen Trianon – Menekülés

* * *

Ablonczy Balázs - Ismeretlen TrianonAz I. világháború hadműveleteinek lezárulását követően egyrészt a megszálló antant csapatok elől, majd a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elcsatolt területekről 1916 és 1924 között többszázezren menekültek a trianoni Magyarország területére. Ezek az emberek, ha nem volt, aki befogadja őket, évekig laktak a pályaudvarokon vagonokban, a korabeli köznyelv „vagonlakókként” emlegette őket. A jelenséget 1924-re sikerült felszámolni hatósági lakásépítési akciók segítségével. A magyarok Magyarországra bevándorlásának jelenségét a hatalom adminisztratív eszközökkel szüntette meg. A nyilvánosság lassan elfelejtette a menekültek ügyét, akik – néhány határozott kontúrral rendelkező csoport (például a szepesiek vagy a székelyek) kivételével – nem tudták magukat megjeleníteni a nyilvánosságban. Ügyüket nem karolta fel a kormányzat, az anyaországiak jelentős része versenytársat sejdített bennük. A távozás önigazolásra, identitásuk újrameghatározására kényszerítette őket. A magyar társadalom mindezzel együtt mégis integrálta ezt a jelentős részben középosztályi tömeget. Ennyiben a beilleszkedésük sikeres volt. A siker ára azonban a hallgatás lett: a világháború utáni magyar menekülés története elmondatlan történet. Ezt a történetet kísérli meg felvázolni Ablonczy Balázs történész Az ismeretlen Trianon – Menekültek című tanulmányában, amelyet Alföldi Róbert olvas fel.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: