Egyéb kategória

A Szlovák Pedagóguskamara állásfoglalása a költségvetéssel kapcsolatban

Szlovák Pedagóguskamara (SKU) állásfoglalása a jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatban:

„A tanárok fizetésének egyszeri és jelentős emelését javasoljuk. Ha minőséget várunk az oktatástól, akkor az államnak megfelelően kell fizetnie érte (ami ma nem történik meg, és a pedagógusfizetések még mindig messze elmaradnak az uniós átlagtól)”

– írta Branislav Gröhling oktatási miniszter 2018-ban, még  ellenzéki politikusként egy cikkben arról, mit szeretne előremozdítani az oktatásban. Igor Matovič pénzügyminiszter, a kormánykoalíció legerősebb politikai pártjának vezetője a választások előtt a tanárok fizetésének évi 10%-os emelését ígérte. A Szlovák Pedagóguskamara durva gúnyolódásnak tartja, hogy a kormányzati tisztségviselők, akik a választások előtt és után többször is prioritásként jelölték meg az oktatást, nem hajlandók pénzt áldozni az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésére.

A szlovákiai pedagógusok munkájának díjazása messze elmarad a fejlett országok átlagától (OECD, 2019), és a tanári hivatás vonzereje folyamatosan meredeken csökken (To da rozum, 2019; IVP, 2019; Profesia, 2021), amire a kormány a programnyilatkozatában (2021) is reagál. A szlovák kormánytól eltérően a cseh kormány megpróbálja megfordítani ezt a tendenciát (IDEA, 2021). A pedagógusok pandémiát követő fáradtságának és hosszú távú kimerültségének következményei óriásiak, a tanárok mentális egészsége romlik (MoE VVaŠ SR, 2021). Ez a helyzet azonnali és sürgős választ igényel, mivel a helyzet több mint kritikus: az oktatás minősége romlik, a tanárokra folyamatosan egyre nagyobb követelmény és felelősség hárul, küszöbön áll a tömeges pályaelhagyás.

Az oktatási minisztérium számos változtatás bevezetését tervezi, de a humán tőkébe való beruházás nélkül. Ez a helyzet tarthatatlan, és az oktatási szakszervezetek hallgatnak. A tanári pálya iránti érdektelenség átfogó megoldása helyett a pedagógusokkal szemben támasztott képesítési követelmények csökkentését tervezik. Valójában ez a kormány az egyetlen, amely a 2012-es és 2016-os pedagógussztrájkok óta nem emelte a fizetéseket, és félő, hogy egy évtized óta először két egymást követő évben nem lesz fizetésemelés. A tanárok béremelése nemcsak megrekedt, hanem az infláció és a megélhetési költségek emelkedésével együtt csökkenni kezdett.

Egy olyan kormány, amely alapvető változásokra kötelezte el magát az oktatással kapcsolatosan, rosszabbul bánt az oktatásban dolgozókkal, mint azok a kormányok, amelyeket évek óta aktívan kritizált. Csalódottak vagyunk, és felszólítjuk a kormányt, azonnal kezdjen el foglalkozni ezzel a helyzettel.