Tanuljunk Történelem

Bársonyos forradalom

A bársonyos forradalom (csehül: sametová revoluce, szlovákul: nežná revolúcia) kifejezést annak az 1989. november 17-e és december 29-e között lezajlott folyamatnak a leírására használják, melynek során Csehszlovákiában a hatalmat Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) viszonylag békés keretek között átadta az emberjogi mozgalomnak.

bársonyos forradalom
Prága

1989 nov.-ében és dec.-ében a pártállami diktatúrának véget vető eseménysor Csehszlovákiában. Az egypárti diktatúra végét és a rendszerváltás kezdetét jelentő bársonyos forradalom ugyan meglepetésként érte a csehszlovák társadalom nagy részét, de nem volt előzmények nélküli. A hatalom által keményen üldözött ellenzéki mozgalom, a Charta 77 Prágában és más nagyobb városokban is utcai demonstrációkat szervezett 1988 nyarán és 1989 elején, s egyre többen bekapcsolódtak a diktatórikus modell felszámolását követelő petíciós mozgalmakba is. A csehszlovákiai társadalmat azonban véglegesen csupán a prágai diákok 1989. nov. 17-i békés felvonulása elleni brutális rendőri fellépés rázta fel tespedtségéből. (wiki)

A prágai eseményeket Pozsonyban és Szlovákia más városaiban is sorozatos demonstrációk követték. A pártállam szinte napok alatt összeomlott, s a vér nélküli, „bársonyos forradalom” vezetőjét, a korábbi disszidenst, Václav Havelt választották köztársasági elnökké. Ezzel Csehszlovákiában is megkezdődött a rendszerváltás folyamata. A magyarországi rendszerváltás eseményeit nagy figyelemmel kísérő szlovákiai magyarok a kezdetektől fogva aktív szerepet vállaltak a szocialista rendszer lebontásában és a demokratikus társadalom kiépítésében. A kommunista diktatúra összeomlását magyar vidékeken mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták, abban reménykedve, hogy a közélet demokratizálásával együtt nemzetiségi jogaik is kiszélesednek. A dél-szlovákiai városokban rendezett nagy utcai demonstrációkon magyarok és szlovákok együtt tüntettek a pártállami keretek lebontásáért. A CSKP ellenőrzése alól kiszabadulva, azonnal megkezdődött a kisebbségi társadalom különböző szegmenseinek kiépítése: a politikai pártok, a kulturális, az egyházi, az oktatási és a gazdasági szervezetek, valamint a civil kezdeményezések létrehozása. (Simon Attila)

A Független Magyar Kezdeményezés

A Független Magyar Kezdeményezés (FMK) néven mint illegális polgári és politikai szerveződés 1989. nov. 18-án alakult Vágsellyén. Első szóvivői A. Nagy László és Tóth Károly voltak. Az FMK aktívan részt vett a rendszerváltásban. A bársonyos forradalom idején a pozsonyi tüntetések egyik szervezője volt. Reflex néven Komárom egy közéleti hetilapot, ill. Pozsonyban Szabad Kapacitás c. tájékoztatót adott ki. Az FMK volt a második világháború utáni első független szlovákiai magyar (napi)lap, a Nap alapítója, ill. az első szlovákiai magyar alapítvány létrehozója (Márai Sándor Alapítvány).

1990 januárjában parlamenti képviselőket kooptált a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Duray Miklós, Gémesi Károly, Németh Zsuzsanna, Popély Gyula, Sándor Eleonóra, Világi Oszkár), ill. a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba (Csekes Erika, Grendel Lajos, Kovács László, A. Nagy László, Pirovits László, Zászlós Gábor). Zászlós Gábor a szlovák parlament, Varga Sándor a szlovák kormány alelnöke, Hunčík Péter pedig Václav Havel köztársasági elnök nemzetiségi tanácsadója lett. Az 1990-es első szabad választáson a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) szlovák politikai tömörüléssel koalícióban indult, és tagjai kerültek be a Szövetségi Gyűlésbe (Gémesi Károly, Sándor Eleonóra, Szöllős Ilona, Világi Oszkár) és a Szlovák Nemzeti Tanácsba (Berényi József, Markotán Péter, A. Nagy László, Pirovits László, Zászlós Gábor, Varga Sándor). Ezt követően mind a prágai szövetségi, mind pedig a pozsonyi szlovák kormány tagja lett. Zászlós Gábor a szlovák kormánynak, A. Nagy László a szlovák parlamentnek, Világi Oszkár a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának lett az alelnöke, Gémesi Károly pedig a Szövetségi Gyűlés emberjogi és nemzetiségi bizottságának a kezdeményezője és az elnöke. (Végh László)

Kapcsolódó:

Az 1989-es bársonyos forradalom

32 évvel ezelőtt kezdődött a bársonyos forradalom, melyet Dunaszerdahely és a szlovákiai magyarság is nagyban segített

1989. november 17-én kezdődött a bársonyos forradalom

Forradalom bársonyos hangulatban

November 29.: a „bársonyos forradalom” győzelme (1989)

A bársonyos forradalom első magyar dokumentumai