Magyar nyelvtan Tanuljunk

Hangtan II. – Hangtörvények

Hangtan II. – Hangtörvények

Hangtörvények
Jármy-Takács Judit

JTJ-Online órák – Jármy-Takács Judit

A beszédfolyamatban a hangokat nem elszigetelten, hanem összefüggően egy folyamat részeként ejtjük és halljuk. A beszédhangok hatnak egymásra, ezt alkalmazkodásnak nevezzük.

 

MAGÁNHANGZÓTÖRVÉNYEK:

 

  1. hangrend: a magánhangzók szabályos elhelyezkedése a szavakban, lehet magas (teniszütő), mély (autó) és vegyes (irat)
  2. illeszkedés: a toldalék hangrendje illeszkedik a szó hangrendjéhez:

magashoz magas (szék+re)

mélyhez mély (toll+at)

vegyeshez mély (irat+ot)

3.    hiátus2 magánhangzó között egy ejtéskönnyítő “j”-t mondunk, pl.: te(j)a, di(j)ó

MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNYEK:

  1. Hasonulás: képzéskor két egymás mellé kerülő hang közül az egyik részben, vagy teljesen magához hasonlóvá teszi a másikat.

– részleges hasonulás: akkor jön létre, ha 2, eltérő képzésű mássalhangzó kerül egymás mellé. A 2. hat az elsőre és magához hasonlítja.

– zöngésség szerinti: a hang zöngésség tekintetében alkalmazkodik a mögötte állóhoz, pl.: vasban
– képzés helye szerinti részleges hasonulás: n+b, n+p és n+gy hangok találkozásakor jön létre, pl: színpad, különben

– teljes hasonulás: 2, egymás mellé kerülő hang a kiejtésben teljesen azonossá válik.
írásban jelöletlen: anyja, hagyja

írásban jelölt: vassal, ebben

  1. Összeolvadás: 2, egymás mellé kerülő hang helyett egy hosszú harmadikat ejtünk, pl.: szabadság, barátság
  1. Kiesés: 3 egymás mellé kerülő mássalhangzó közül a középsőt nem ejtjük, pl.: mondta
  2. Rövidülés: ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó áll egymás mellett, akkor a rövid hatására a hosszút is röviden ejtjük, pl.: otthon
  3. Nyúlás: 2 rövid magánhangzó közti rövid mássalhangzót hosszan ejtjük, pl.: kisebb
%d bloggers like this: