Kiss László
Mértékegységek:
Távolságok parszekben
Általában egy csillag környezetéhez (mint például a mi Naprendszerünk) tartozó objektumok esetében a parszek törtrészével fejezzük ki a távolságokat.
- Egy csillagászati egység (CsE) – a Föld távolsága a Naptól 4,85×10−6 parszek.
- A legtávolabbi űrszonda – Voyager–1 5,1×10−4 parszekre volt a Földtől 2008 márciusában. Ezt a távolságot a Voyager kb. 30 év alatt tette meg.
- Az Orth-felhő becsült átmérője – mintegy 0,6 parszek.
Parszekek és kiloparszekek
Azoknak a távolságoknak a nagyságrendje esik a parszek tartományba, amelyek szomszédos csillagok között mérhetők, vagy azok között a csillagok között, amelyek egy galaxisnak ugyanabban a spirálkarjában vagy ugyanabban a gömbhalmazban helyezkednek el. Az ezer parszek távolságot kiloparszeknek (kpc) nevezzük. A csillagászok rendszerint a kiloparszeket használják a galaxisok egyes részei közti távolság mérésére, vagy egy galaxiscsoporton belüli távolság mérésére.
- Egy parszek megközelítőleg 3,262 fényév
- A Földhöz legközelebbi csillag (a Napot leszámítva) a Proxima Centauri:
1,29 parszek távolságra van - A Tejút közepe körülbelül 8 kiloparszekre van a Földtől (8 000 pc)
- A Tejút átmérője körülbelül 30 kiloparszek (100 000 fényév)
- Az Androméda-galaxis (M31) kissé kevesebb, mint 800 kiloparszekre van a Földtől
Többszörösei
- 1 kiloparszek (kpc) a parszek ezerszerese
- 1 megaparszek (Mpc) a parszek milliószorosa
- 1 gigaparszek (Gpc) a milliárdszorosa
Fényévben:
- 1 parszek = 3,26 fényév
- 1 kiloparszek (kpc) = 3260 fényév
- 1 megaparszek (Mpc) = 3 260 000 fényév
- 1 gigaparszek (Gpc) = 3 260 000 000 fényév
8,6 kpc a Föld és a galaxisunk középpontjának távolsága.
Nagy távolságok, megaparszekek és gigaparszekek
Az egymillió parszek távolságot megaparszeknek (Mpc) nevezzük.
A csillagászok általában a szomszédos galaxisok és galaxishalmazok távolságát mérik megaparszekben.
Egy gigaparszek (Gpc) egy milliárd parszek.
Ez az egyik legnagyobb távolságmérték, amit használnak. A csillagászok a gigaparszeket általában a nagy léptékű struktúrák mérésére használják, mint pl. a galaxishalmazok közti távolságok, valamint a kvazárok távolságának mérésére.
- Az Androméda Galaxis 0,77 Mpc távolságra van a Földtől
- A legközelebbi nagy galaxishalmaz, a Virgo-halmaz, kb. 16,5 Mpc távolságra van a Földtől
- Az RXJ1242-11 galaxis, aminek egy szupernehéz fekete lyuk magja kell legyen, kb. 200 Mpc távolságra van a Földtől
- A megfigyelhető univerzum határa (sugara) kb. 14 Gpc (46,5 ezer millió fényév)
A csillagászati távolságmérés története
Az első sikeres csillagászati távolságmérést Friedrich Bessel német csillagász és matematikus végezte el 1838-ban, aki a földpálya átmérőjét mint alapvonalat használta a 61 Cygni távolságának meghatározásához. A csillag parallaxisának ismeretében könnyen kiszámítható a távolság, ugyanis a definíció szerint a parallaxis reciproka a távolság: d = 1 π ″ {\displaystyle d={\frac {1}{\pi ”}}} , ahol d a távolság parszekben, π a parallaxis ívmásodpercben. Egyéb távolságegységekre szükség esetén a megfelelő képletekkel lehet átszámítani.
A parszek kifejezést először egy 1913-as csillagászati publikációban említették. A mértékegység elnevezésén több tudós vitatkozott. Sir Frank Watson Dyson (1868–1939) angol királyi csillagász határozottan azon a véleményen volt, hogy ennek a távolságegységnek nevet kell adni. Ő az astront, Carl Ludwig Vilhelm Charlier (1862–1934) svéd csillagász a siriometert, Herbert Hall Turner (1861–1930) angol csillagász és földrengéskutató pedig a parsec-et javasolta. Az utóbbi mértékegység van használatban 1913 óta.
Az asztrometriában a parallaxis módszer az alapvető mérési módszer a távolság meghatározáshoz. A földi telepítésű távcsövek mérési pontossága korlátozott, körülbelül 0,01 ívmásodperc, és csak azoknál a csillagoknál, amelyek 100 parszeknél közelebb vannak. Ez azért van így, mert a Föld légköre eltorzítja a csillagok képét. Az űrbe telepített távcsöveket ez a hatás nem érinti, így ezek pontosabb távolságmérési eredményeket adnak.
A Hipparcos műhold, amit az Európai Űrügynökség (ESA) helyezett pályára 1989 és 1993 között, mintegy 100 000 csillag parallaxisát mérte meg, átlagosan 0,97 milliívmásodperces pontossággal, és ezzel 1000 parszek távolságig pontos méréseket szolgáltatott a csillagok távolságára. Az ESA Gaia űrtávcsöve 2013 végén indult, és egymilliárd csillag távolságát fogja megmérni 20 mikroívmásodperc (!) pontosságon belül.
