Ének/Zene Tanuljunk

Kodály Zoltán módszerének nemzetközi sikerei

55 éve hunyt el Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.

Kodály Zoltán
Kodály Zoltán gyermekkórust vezényel (1954)

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja a magyar–flamand–cseh–morva felmenőkkel rendelkező Kodály Frigyes (1853–1926), a kecskeméti vasútállomás teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn, anyja pedig zongorán játszott és énekelt.

Jelentős volt munkássága a néprajz, zenetörténet, zeneesztétika, zenekritika, irodalomtörténet, a nyelvészet és nyelvművelés területén. Meggyőződése volt, hogy csak az emberi hang, a közös ének lehet a széles körű zenekultúra alapja. Felismerte az ifjúság zenei nevelésének fontosságát, és egész életén át ezért harcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, a zenei írás-olvasás (szolfézs) alapvető funkcióját a tantervben, valamint a kóruskultúra hazai elemekre építő ápolását. A Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában.

Kodály Mindenkié – dokumentumfilm a Kodály-módszer nemzetközi sikereiről (2018)

 

A Kodály-módszert általában olyan jelzőkkel társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője.
De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e miként tekint a világ erre az örökségre?

A dokumentumfilmből megismerhetjük a módszer nemzetközi diadalútját, sikereit Kínától Európán át az Egyesült Államokig. Kiváló zenepedagógusok, zeneművészek mesélnek arról, hogyan változtatta meg tanításukat, a zenéről vallott gondolataikat, amikor találkoztak Kodály filozófiájával, és megértették rendszerének mély humanizmusát.

Kodály zenepedagógiai hagyatéka a magyar kulturális örökség egyik ékköve, és 50 évvel halála után a módszere élőbb és fontosabb, mint valaha. A szakma egyik amerikai doyenje így fogalmazott: „A 20. században semminek sem volt akkora hatása a zenei nevelésre, mint a Kodály Zoltán nevével fémjelzett pedagógiának.”

A világ irigyel bennünket azért a zeneoktatási rendszerért, amit Kodály és munkatársai hoztak létre. Egy dolgunk van, megőrizni és továbbvinni mindezt.

100 perces dokumentumfilm magyar felirattal.
Rendezte: Kékesi Attila, Papp Gábor Zsigmond Operatőr: Kékesi Attila, Lovasi Zoltán
B operatőr: Bíró Attila, Csepeli Eszter Hang: Bányay Gábor Vágó: Pap Levente

Forrás: Liszt Academy Budapest