Kutatások szerint a diákok 15-20 százalékának van tapasztalata az iskolai bántalmazással. Milyen formái vannak, kiből lesz áldozat és kiből elkövető? Mik a következményei és hogyan kezelje a szülő?
A leggyakoribb bántalmazási formák közé tartozik a szóbeli bántalmazás (gonosz megjegyzések, kritizálás, csúfolódás, megalapozatlan pletykálkodás), érzelmi bántalmazás (kiközösítés, kapcsolatok felszámolása, fenyegetés) és a fizikai bántalmazás (verés, lökdösés, tulajdon megrongálása). Ide sorolható még a szexuális molesztálás, valamint az internetes zaklatás is (lejárató videó megosztása, bántó üzenetek).
„Nem minden esetben jön létre személyes kapcsolat a bántalmazók és a bántalmazott közt. Gyakori ugyanis, hogy a bántalmazó további tanulókat manipulál, hogy forduljanak el az áldozattól” – mondta Sztankó Evelin pszichológus, a Párkányban és Komáromban működő Artis centrum munkatársa.
Impulzivitás, agresszió
A bántalmazó szerep különböző okokból alakulhat ki. „A zaklatók jellemzői közé sorolnám az impulzivitást, agressziót, gyenge önkontrollt, alacsony érzelmi intelligenciát, alacsony empátiát és önértékelési problémákat is. Céljuk az önérvényesítés, szociális hatalom, dominancia, mások irányítása vagy akár a megtorlás. Véleményem szerint a bántalmazók többsége szeretethiányos, elhanyagoló környezet áldozata, ahol hiányzik a következetes fegyelmezés, a pozitív minták, illetve a megfelelő konfliktuskezelés” – fejtette ki a pszichológus.
Az efféle problémákkal küzdő gyerek hamar kiszemeli áldozatát. Tipikus áldozatnak számít az alacsony önértékelésű, szorongó, csendes, visszahúzódó, nem népszerű gyerek, akit a környezete gyengének tart, gyakran fizikailag is. Olyan személy, aki nem tudja magát megvédeni, vagy a konfliktushelyzetet megfelelően lekezelni.
Szülői sejtések
Minden esetben megbújik valami a háttérben, ami miatt megkezdődik a zaklatás. A pszichológusnő elmondása szerint az okok változóak, ha csak a leggyakoribbakat soroljuk, biztosan szerepel köztük az etnikai hovatartozás, a kinézet, az öltözködés és a testalkat, a gyerek és családjának anyagi helyzete, a menő elektronikai eszközök hiánya. A szülők sokszor csak sejtik, hogy gyereküket bántalmazzák az iskolában, ezért fokozottan oda kell figyelni a jelekre.
„Nagyon árulkodó lehet a megrongált tulajdon, a sebek, foltok a bőrén, de az is, ha a gyerek hirtelen nem akar iskolába menni, sőt beszélni sem akar az iskolai dolgokról, rosszabb jegyeket kap, nem jár el sehová, megfogyatkoznak barátai, zárkózottá és csendessé válik” – ismertette a pszichológus.
A zaklatás áldozatai komoly megpróbáltatásokon mennek keresztül. Kulcsfontosságú felhívni a figyelmet arra, hogy a bántalmazott gyerek életében milyen károkat okozhat a zaklató fél.
A mai modern technológia a zaklatóknak is új eszközöket jelent
„Megjelenhet a depresszió, szorongás, stressz, önértékelési problémák, nehézségek a kommunikáció és kapcsolatok kialakítása során, tanulási zavar, koncentrációcsökkenés, függőségek. Továbbá okozhat testi problémákat is, mint a fejfájás, gyomorfájás, alvászavar, étkezési problémák. Extrém esetben öngyilkossághoz vezethet” – tette hozzá Sztankó Evelin.
A túlzott féltés sem megoldás
A problémák megelőzése érdekében fontos, hogy a gyerekek tájékoztatása a lehetőségekről. A legkézenfekvőbb mód az egész iskola számára tartott előadás, ahol beszélnek magáról a témáról, okairól, következményeiről. El kell mondani, hogy ha valaki bántalmazást tapasztal, látogassa meg a pszichológust vagy egy tanárt. Továbbá tájékoztatni kell a diákokat arról is, mi a pszichológus feladata, munkaköre, hol és mikor vannak fogadóórák. Ahol nincs iskolapszichológus, az osztályfőnök jelezze a szülőknek, hol és mikor lehet a szakembert elérni. Biztosítani kell a gyerekeket, hogy ezeket az információkat diszkréten kezelik. Fontos elérni, hogy a gyerek semmiképp ne fojtsa magába a bántalmazást.
„A szülő ne bagatellizálja a helyzetet, álljon a gyerek mellé. Hallgassa végig, amit mond, erősítse önbizalmát és önállóságát, de a túlzoott féltés sem jó. Együtt beszéljék meg, mi lenne a legjobb megoldás. Elsősorban keressék fel az osztályfőnököt. Ha hosszabb távon sem történik változás, érdemes bevonni a zaklató szüleit, illetve további szakembereket” – mondta Sztankó Evelin.
A pszichológus elmondása szerint a legtöbbet a megelőzéssel tehetünk, pl. csapatépítő játékok segítségével. Ezek rengeteg módon kivitelezhetők, ha valaki egy kicsit is kreatív, a lényeg, hogy játékos, érdekes formában tanítsunk asszertív kommunikációt. Hasznosak a szerepjátékok, utána meg lehet beszélni, ki hogyan érezte magát az adott szerepben. Fontos, hogy a gyerekek meg tudják különböztetni, mi a különbség az árulkodás és a jelzés közt, ha valaki testi-lelki épségéről van szó, itt akár példamondatokkal is lehet segíteni a megértést. A közösségformáló játékok során, ahol egy közös cél van, a tanár látja a dinamikát, a helyben kialakult hierarchiát, és erre azonnal tud reflektálni. Nagyon jók az önismereti gyakorlatok, melyeknek célja megismerni önmagukat és egymást, ráébredni, ki miben jó, mi a közös bennük a másikkal, miért lehet szeretni a másikat. A foglalkozások során igyekezni kell keverni a gyerekeket, hogy ne alakuljanak ki klikkek.
A szülő, a pedagógus és az iskolapszichológus közös feladata, hogy a gyerekeknek megfelelő kommunikációt, konfliktuskezelést, felelősségvállalást tanítson, segítse személyiségük és érzelmi intelligenciájuk fejlődését, hogy jó légkört és jól működő közösséget tudjanak kialakítani társaikkal.
Konkoly Erika
A cikk a pozsonyi magyar tanszék és az Új Szó együttműködésével jött létre
