Közoktatási kör(tér)kép

A magyarországi Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont hozta létre a Közoktatási kör(tér)kép című kiadványt, amiben a négy legnagyobb lélekszámú külhoni (romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai) magyar közösség anyanyelvi oktatásának helyzetét mutatja be az oda járó diákok létszámadatain, illetve azok 2010-es években bekövetkezett változásán keresztül. Újdonság, hogy egyrészt térképen ábrázolja az egységes, a közoktatás minden szintjére kiterjedő, összehasonlítható adatokat, másrészt ismerteti az adatokból kirajzolódó folyamatokat – különös tekintettel a kérdés demográfiai és általános társadalmi hátterére. A munka leghangsúlyosabb része az a 90 térkép, amely a magyar óvodás gyerekek és iskolai tanulók létszámára, beiskolázási arányára vonatkozó információkat települési és regionális szinten ábrázolja.

Az atlasz lehetővé teszi a Kárpát-medencei oktatási, demográfiai, illetve általánosan a társadalomtudományi kutatások hatékonyabb megalapozását, valamint segíti a magyar kisebbségi oktatásban tevékenykedők, illetve a szakpolitikusok munkáját. Emellett természetesen ajánljuk az atlaszt minden érdeklődőnek, aki a térképeket böngészve szeretne elmélyedni a témában.

A magyar nyelven tanuló óvodások, iskolások részletes, települési bontású adatai eddig csak egyes országokra, régiókra, vagy csak egy-egy évre, illetve oktatási szintre voltak elérhetők. Jelen kiadvány ezt az űrt kívánja betölteni, és a négy legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség (a térképen az óramutató járásával megegyezően haladva: Szlovákia, Kárpátalja, Erdély és Vajdaság) anyanyelvi oktatásának helyzetét mutatja be az oda járó diákok létszámadatain, illetve azok 2010-es években bekövetkezett változásán keresztül. Célunk egy egységes, a közoktatás minden szintjére kiterjedő, összehasonlítható adatbázis létrehozása, az adatok ábrázolása, és az adatokból kirajzolódó folyamatok ismertetése. Kiadványunk műfaját atlaszként határoztuk meg, mivel a munka leghangsúlyosabb része az a 90 térkép, amely a magyar óvodás és iskolás kontingensekre vonatkozó információkat települési és regionális szinten ábrázolja. A térképeket kiegészítik, értelmezésüket segítik, a folyamatokat magyarázzák a szöveges részek, emellett külön menüpontban letölthetők a részletes adatok táblázatos formában.

közoktatási — A tanulói létszámok változása a magyar közösségben a 2010-es években

Óvodák

A 2010 és 2019 közötti évtizedben a szlovákiai magyar óvodások létszáma – némi hullámzással, de – összességében növekedett: 2010-ben 8 532, 2019-ben pedig már 9 388 gyermek járt magyar óvodába, illetve a közös igazgatású intézmények magyar csoportjaiba, ami jelentős, 10%-os létszámnövekedést jelent (részletes adatok a táblázatokban találhatók). E változás azonban jelentős regionális egyenlőtlenségekkel ment végbe (1. térkép).

Általános iskolák

A szlovákiai magyar általános iskolai tanulók száma a 2010-es évek elejének enyhe visszaesése után az évtized második felében stagnált, így összességében egy évtized alatt a tanulók létszáma 30 905-ről 29 264 főre, 5%-kal csökkent. Az óvodáknál megfigyelhető falu–város különbsége az iskolákra is igaz, de jóval kisebb mértékű a különbség: a városokban mindössze másfél százalék, míg a falvakban 7,5%-os visszaesés történt a tanulók számában. A különbség hátterében hasonló okok figyelhetők meg, mint az óvodások esetén: a városban dolgozó szülők magukkal viszik gyermeküket, de az iskolák esetében szerepet játszhat a minőségi különbség, azaz a városi iskolák magasabb presztízse, oktatási kínálata a falusi intézményekhez képest. Emellett az iskolák esetében egyértelműen szerepet játszik a – többnyire tehetősebb – szülők kivonulási/szegregációs stratégiája, ami azt jelenti, hogy a magyar anyanyelvű roma gyerekek növekvő aránya miatt egyes iskolákból más (városi vagy többségi nyelvű) iskolába viszik a gyereküket (Morvai, Szarka 2012). Hangsúlyozzuk azonban, hogy önmagában a cigány tanulók arányának növekedése nem indítja be szükségszerűen a szegregációs folyamatokat, ebben a lokális tényezőknek van kiemelt jelentősége.