Természetismeret Űrkutatás

Hol van mindenki?

A Fermi-paradoxon feltételezhető ellentmondás a földön kívüli civilizációk létezésének magas becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya között.

„A világegyetem nagyságának és korának figyelembe vételével arra a következtetésre juthatunk, hogy a földön kívül is létezniük kell technikailag fejlett civilizációknak. Mivel azonban ezt a következtetést bizonyítékokkal eddig nem sikerült alátámasztani, úgy tűnik, ellentmondásba ütközünk.”

A csillagászat egyik nagy vállalása az asztrobiológia megalapozásához való hozzájárulás. A téma több hullámban is rendkívül felkapott volt az elmúlt évtizedekben és a legújabb csúcstechnikák soha nem látott közelségbe hozhatják az első életjelek kimutatását akár a Naprendszerben, akár közeli exobolygókon. Hol tartunk most, 2023-ban? Miért érdekes ez az egész témakör? Hol van mindenki? Előadásunk részletes áttekintést ad a Fermi-paradoxontól a Földön kívüli élet lehetőségéig, egy rendkívül izgalmas terület legújabb eredményeire alapozva.

Hol van mindenki?
A lakhatósági zóna

Életpályája

Dr. Kiss László 1972-ben született az egykori Jugoszlávia területén lévő Szabadkán. 1991-ben érettségizett a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban, majd pedig a szegedi József Attila Tudományegyetemen kezdte egyetemi tanulmányait fizikus szakon. Az okleveles fizikusi végzettség 1996-os megszerzése után ugyanitt jelentkezett doktori képzésre. A csillagászatot Szatmáry Károly, a Szegedi Csillagvizsgáló vezetőjének hatására választotta szakterületéül. 1999-től a Szegedi Tudományegyetemen indított csillagász szakon oktatott. Kutatásait a változócsillagok, kisbolygók és csillaghalmazok területén folytatta. Doktori (PhD) fokozatát 2000-ben szerezte meg summa cum laude minősítéssel. 2002-ben megpályázott egy posztdoktori állást Ausztráliában, Sydney-ben. Itt elsődlegesen a vörös óriáscsillagok és a csillagpulzáció vizsgálatára koncentrált, témavezetője pedig a széles nemzetközi elismertséggel bíró Tim Bedding professzor lett. 2005-ben készítette el az MTA doktora címért írt értekezését, amelyet 2007-ben védett meg. 2013-ban választották meg az Akadémia levelező, 2019-ben pedig rendes tagjává.

Hétéves ausztráliai kutatómunka után 2009-ben sikeresen indult az MTA Lendület Fiatal Kutatói Programjában. Az exobolygók vizsgálatára beadott kutatási tervre alapozva tért vissza 2009 októberében Magyarországra, ahol az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet tudományos tanácsadójaként önálló kutatócsoportot létesített. Az utánpótlás-nevelést rendkívül fontosnak tartja, 1998-tól több mint 40 diákprojekt, diplomamunkás és doktori témavezetése volt, mind a Szegedi Tudományegyetemen, mind a University of Sydney-n. Kutatásait magyar, ausztrál, amerikai, kanadai, dán, nagy-britanniai, spanyol, francia és német intézetekben dolgozó tudósokkal együttműködésben végzi.

%d bloggers like this: