Egyéb kategória Felhívások Szabadidő

A TEA ÚTJA

A TEA ÚTJA címmel látogatható egy érdekes kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében 2024. december 31-ig. Az autentikus japán teaszertartás szobát bevezető kamarakiállítás szervesen kapcsolódik a fő kiállítótérhez és annak tematikájához. Nem általánosságban mutatja be a témát, hanem a Hopp Múzeum gyűjteményeinek tükrében, az intézmény történetében fontos, a teázás ősi hagyományaival komolyabban is foglalkozó alapító, a későbbi gyűjteménygyarapítók, valamint egykori igazgatók, munkatársak tárgyai segítségével.

A falfülkében a teaszertartás legfontosabb kellékei mellett a teaiváshoz kapcsolódó edények jelennek meg a legkülönbözőbb korszakokból, szemléltetvén egyúttal azt is, hogy a teakultusz jelentős szerepet játszott a kerámiaművészet fejlődésében is. Kiotóban alkalmaztak először zománcdíszítést keménycserép tárgyakon, aminek a világszerte ismertté vált ún. szacuma kerámia lett az egyik eredménye. Kiotóban a teaszertartásokhoz kezdték el készíteni az egyszerű megjelenésű, vastag falú, alacsony hőfokon égetett raku csészéket, amelyeket kézzel formáztak, és az alkotási folyamat során a művész arra vállalkozott, hogy a csésze kifejezze a teaszertartás kialakított feltételeit: harmónia, tiszteletben részesítés, puritán tisztaság és nyugalom.

„A teázás minden környezeti eleme és minden eszköze úgy van összeválogatva, hogy a szertartás egészében véve az érzékszervek mindegyikéhez szóljon. […] A fületlen csészét két kézre kell fogni; a praktikus funkciója ennek eredetileg az, hogy rossz fűtési viszonyok közt így is kap a kéz egy kellemes fűtőzési lehetőséget, itt azonban ennek a mozdulatnak is jelképes értelme van: az anyagnak és a melegnek az érintése a mesterségessel és a természetivel való kapcsolat fölvétele. Maguknak a teafőzés mozzanatainak és eszközeinek is van jelképes értelmük; a legfontosabbak a tűz és a víz a természeti hatalmak közül, a bambusz habverő és a kanál az emberi mérték közül való” – írja Miklós Pál, a Hopp Múzeum egykori igazgatója.

Dr. Horváth Tibor (1910. március 9. – 1972. március 31.) régész orientalista, 1948-tól haláláig volt a Hopp Múzeum igazgatója. Ő volt az első magyar származású teamester, aki a Sen Rikyū (1522–1591) alapító nagymester által a 16. században létrehozott japán teaiskola Mushanokōji-senke ágának kiotói iskolájában tanulhatott Sone Tsunemitsu teamesterénél az 1942–1944-es években.

Szerinte a zennek meghatározó jelentősége van a teaszertartás rítusát körüllengő harmónia megteremtésében:

„A zen hatását láthatjuk abban a gyakorlatban is, ahogy az összejövetelek alkalmával az írás- vagy képtekercs, a virágosváza, a teakatlan, valamint az egyéb felszerelési tárgy, így teáscsésze stb. megtekintéséhez, helyesebben szemléletéhez jutunk el. A tanított és megkívánt elv szerint a műélvezés akkor teljes, ha a szemlélő a figyelmét addig a pontig tudja koncentrálni, amely lelkiállapot lehetővé teszi a tárggyal való teljes azonosítást, egybeolvadást.”

A felszerelési tárgyak összejövetelenként más-más összeállításban szerepelnek. A kialakítás vagy az alkalomhoz kötődő megemlékezéstől függ, vagy csak az adott évszaktól, amikor az összejövetelre sor kerül.

A teaszertartás legfontosabb kellékei

Az aktuálisidőszaki kiállítások közül még 2024. február 18-ig megtekinthető a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban a „Hold a felhők felett. Gróf Vay Péter püspök élete és japán műgyűjtése” című tárlat.