Diákok a félretájékoztatás társadalmában

Dezinformáció, félretájékoztatás, álhírek – ma már a világon mindenütt ismerősen csengenek ezek a szavak. Néha észre sem vesszük, hogyan gabalyodunk a médiában olvasott, látott, hallott hazugságok hálójába.

A linken elérhető 2019-es tanulmánygyűjtemény az álhírek terjesztésének módozatait, céljait járja körül.

Dezinformáció és propaganda: Ahogy magyar diákok látják • Diákok munkáinak gyűjteménye

Rövid részlet az egyik munkából:

Napjaink gyors technológiai fejlődése miatt az információs térben zajló események és cselekmények kulcsfontosságú jelentőségre tettek szert. Az információ hatalma természetesen nem új jelenség. Az információt már nagyon régóta használják fegyverként. A modern technológia azonban megkönnyítette és egyben veszélyesebbé is tette a dezinformáció használatát. Egyre növekvő adatmennyiség és információ áll rendelkezésünkre, könnyebb elérhetőséggel és nagyobb hozzáférhetőséggel. Ez a helyzet lehetőséget is teremt arra, hogy rossz szándékú szereplők beszivárogjanak a kommunikációs csatornákba és szándékosan félrevezető és hamis üzeneteket terjesszenek.

Az ilyen akciók céljai különbözőek lehetnek.

Ezek között szokták említeni például a zavarkeltést, a kétségek, bizonytalanságok ébresztését, a vélemények manipulációját, és a különböző elgondolások és értékek hiteltelenítését, megváltoztatását és
megtámadását politikai, gazdasági, ideológiai vagy esetleg katonai céllal. Az álhírek és a hamis információk világszinten is képesek lehetnek az események befolyásolására.

A dezinformációs technikák közül a legismertebb talán az angolul 4D-nek nevezett módszer.

A 4D a következőkre utal:

• „dismiss” (elutasítás), azaz a tények nyílt semmibevétele vagy tagadása;
• „distort” (torzítás), azaz a valóság szándékos eltorzítása, az események leírásának meghamisítása;
• „distract” (elterelés), azaz a figyelem elterelése alternatív beszámolók vagy hazug történetek bemutatásával; és
• „dismay” (megrémítés), azaz fenyegetések és megfélemlítés használata.

A félretájékoztatásnak és a dezinformációnak számos fajtája létezik. Az alábbi ábra segítségével megkülönböztethetjük az egyes típusokat:

Az információs rendellenesség 7 kategóriája (Forrás: Claire Wardle, First Draft)