Verstan ♥ Az ütemhangsúlyos verselés

A hangsúlyos ritmus sokféle változatban számos irodalomban létezik. A magyar verstanban használatos legpontosabb elnevezés: az ütemhangsúlyos verselés (Arany Jánosnál: „magyar nemzeti versidom”). Ez a ritmusrend a magyar irodalomban már a XVI. századtól megvan. A lényege: hangsúlyos verselés kötött szótagszámú ütemekkel és sorokkal. Az ütemhangsúlyos vers gyakran rímel, de a ritmusszerkezetet a rímszerkezettől először mindig elkülönítve kell vizsgálni. Az ütemhangsúlyos versben a másik ritmusrend, az időmérték is sokszor felbukkan, és így sajátos ötvözetek és keverékek is létrejöhetnek.

A hangsúlyos ritmusrend alapja a hangerő szabályos váltakozása. A hangsúly: egy szótag hangerőtöbblettel történő kiemelése. (Ez nem teljesen egyedül álló fizikai jelenség, mert a hangsúlyt kapó szótag időtartama is többé-kevésbé növekszik, és a hangfekvése is magasabb a hangsúlytalanokénál.) A magyar nyelvben a hangsúly a szó első szótagjára esik. A szó eleji hangsúlyon kívül a szavak későbbi szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak, pl. érzelmi, hangulati tartalmak kifejezésére vagy a versritmus fenntartására.

A versritmus (és a vershangsúly) nem feltétlenül esik egybe a szöveg természetes ritmusával és hangsúlyrendjével. Ha az eltéréseknél is a versritmust éreztetve mondjuk a szöveget, akkor rigmusszerűen, gépies ritmusban szavalunk.

A hangsúlyos ritmusrendben az alapegység az ütem, mely 1-4 szótagból állhat. (Ezzel a szótagmennyiséggel függ össze a népdalainkban gyakori 4 negyedes ütemezés.) Az ütem fő eleme (az „arszisz”) egy hangsúlyos szótag; ez általában az ütem első szótagja, de pl. kötőszóval vagy névelővel kezdődő ütemben a hangsúly a második szótagra (vagy még hátrábbra) is kerülhet. A hangsúlyos szótagot az elemzésben aláhúzással vagy hosszú éles ékezettel (/) jelöljük. A hangsúlytalan szótagok (a „theszisz”) száma az ütemben maximum 3, jele az elemzési képletben vagy szótagonként egy-egy pont, vagy az „x”. A 4-nél több szótagból álló szavak a hangsúlyos versrendben mellékhangsúlyt kapnak, ennek jele a hosszú tompa ékezet (\). Ha több ütem alkotja a verssort vagy félsort, akkor az egyes hangsúlyok közt fokozati különbség lehet, pl. az 5 vagy 6 szótagú félsorban az első ütem hangsúlya erősebb (ez a főhangsúly), mint a másodiké (a mellékhangsúly).

Például:
/ xx x \| / x x x Beleestem, benne vagyok
A sor ritmusképlete: 4\|4 A kezdősor ugyanebben a versben ugyanilyen ritmussal is mondható, de ebben az esetben nem az értelmi hangsúlyozást érvényesítjük (hiszen a névelőt hangsúlyozzuk), hanem a versritmus alapképletét érvényesítjük:
/ x x x \| / x x x A szerelem, a szerelem
Ugyanez a sor értelmi hangsúlyozással így mondható:
x / x x \| x / x x A szerelem, a szerelem
Háromütemű, 9 szótagos sor, ritmusképlete: 4\|4\|1:
/ x x x \|/ x x x \| / De mikor még az az egy is sok
Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy…
Két négyütemű, 10 szótagú sor, ritmusképlete: 3\|2\|\|3\|2:
/ x x \|/ x \|\|/ x x \|/ x Kiskacsa fürdik fekete tóba' / x x \| / x \|\|/ x x \| \ x Anyjához készül Lengyelországba.
Ha a sorok 2. és negyedik ütemében a hangsúlyt gyengébbnek tekintjük, akkor a képlet így módosulhat:
/ x x \|\ x \|\|/ x x \|\ x Kiskacsa fürdik fekete tóba'
A következő négysoros szakaszban az 1-2-4. sorok ritmusképlete: 4\|4 , a 3. soré: 2\|2 :
x / x x \| x / x x Az életet már megjártam. / x x x \| / x x x Többnyire csak gyalog jártam, / x \| / x Gyalog bizon'... / x x x\|/ x x x Legfölebb ha omnibuszon.
Arany János: Epilogus
Egy sorban általában 2-4 ütem található. A nagyobb szótagszámú ütemek rendszerint a sorok, félsorok elején helyezkednek el, ún. „fogyó sorrendet” követve.

Ütemegyenlőség törvénye

Az ütemegyenlőség törvénye: a hangsúlyos ritmusrendben minden ütemet kb. ugyanannyi idő alatt mondunk ki, függetlenül a szótagok számától. (A szabályos ritmizálás megfigyeltetésére az ütemegyenlőséget ütemenkénti egyenletes tapssal vagy másféle „mérőzéssel” is érzékeltethetjük.)

Hangsúlyszámláló vers

A hangsúlyos versrend ősi formája a hangsúlyszámláló (más néven: tagoló vagy ütemszámláló) vers volt. (Az ütem neve az egyes elméletekben még: „íz”, „idom”.) Ebben a rendszerben a hangsúlytalan szótagokat nem számláljuk, csak a hangsúlyokat (azaz az ütemeket). Ezt a ritmusrendet példázza a legelső fennmaradt magyar nyelvű versünk, az Ómagyar Mária-siralom is, amely kétütemű sorokból épül fel:

Például:
/ \| / Volék sirolm tudotlon. / \| / Sirolmol sepedik, / \| / Búol oszuk, epedek.
Ómagyar Mária-siralom

Szótagszámlálás

A hangsúlyos ritmusrendben idővel a szótagszámlálás is általánossá vált, így a verssorokat egyrészt az ütemek számával is minősíthetjük (kétütemű, háromütemű stb.), másrészt a sorok szótagjainak számával (6-os, 8-as, 9-es, 10-es, 12-es stb.).

A verssorok ütemszáma általában legalább 2, de akad együtemű verssor is.

Például:
Ó az i kelleme, ó az i dallama, mint ódon ballada, úgy sóhajt Ilona.
Kosztolányi Dezső: Ilona
A sorok (egyben ütemek) három szótagosak.
Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna.
József Attila: Tedd a kezed
A sorok (ütemek) négy szótagosak. A 3. sorban a hangsúlyt a 3. szótag kapja.