A világvallások és vallástalanság

A világon sokféle vallás létezik, világvallásoknak azokat a vallásokat hívjuk, amelyek a legtöbb hívőt számolják Földünkön. A fogalom meghatározása a valláséhoz hasonlóan bonyolult és semmiképpen sem egyértelmű. Három kritériumnak kell alapjában megfelelnie: a követők száma legyen a legnagyobbak között, legyen minden kontinensen többé kevésbé elterjedt és rendelkezzen egyetemes (egész világra szóló) küldetéstudattal.

A kereszténység, az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus és a judaizmus szinte mindig szerepel a világvallások listáján. Egyes vallástudósok más vallásokat, például a szikhizmust, a zoroasztrizmust vagy a baháʼí hitet is belefoglalják a kategóriába.

Helmuth von Glasenapp alapján legalább nyolc etikailag fejlett világvallást ismerünk: a hinduizmust, a dzsainizmust, a buddhizmust, a kínai univerzizmust, a zoroasztrizmust, a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot

• nyugati (ábrahámi) vallások (kereszténység, iszlám, judaizmus, bahái)
• keleti vallások (hinduizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus stb.)

Az ugyanabba a csoportba tartozó vallások általánosságban hasonló válaszokat adnak a vallásokat érintő kérdésekkel kapcsolatban, az erkölcsi tanítások lényege pedig szinte mindegyikben megegyezik.

Hinduk és buddhisták, konfuciánusok és taoisták egyaránt hisznek egy olyan természeti és erkölcsi világtörvényben, amely a kezdet és vég nélküli kozmikus folyamatot irányítja, míg a kereszténység, az iszlám és a zsidóság a személyes Istenben hisz, aki a világot a semmiből teremtette, és azt gondviselésszerű irányításával vezeti a végső cél felé.

A három nagy keleti vallás (hinduizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus) megegyezik abban, hogy etikáját a világ immanens (azaz belsejében rejlő, természetéből következő) erkölcsi rendjére alapozza. Nincs különösebb jelentősége annak, hogy az erkölcsi törvény hordozójaként, illetve végrehajtó szerveként feltételeznek-e egy személyes vagy személytelen isteni lényt, vagy sem, hiszen ezeknél az erkölcsi cselekvést, valamint az ebből következő sorsot meghatározó irányelv tulajdonképpen mindig a kozmoszban benne rejlő dharma vagy tao.

Egészen másfajta a szerkezete az ábrahámi vallásoknak, a kereszténységnek, az iszlámnak és a judaizmusnak. A világvallások, különösen ez a három vallási forma abszolút teocentrikus. A világ személyes kormányzójának létezésében való hit nincs a hívők tetszésére bízva, hanem a valláshoz tartozás elengedhetetlen előfeltétele.

Ezekben a vallásokban a mulandó földi élet rövid időszaka alatt tanúsított magatartása határozza meg az örök üdvösség vagy az örök kárhozat változtathatatlan, maradandó állapotát, amely a végítélet után következik.

Minden vallási gyülekezet a saját vallását tartja az egyedül igaznak vagy legalábbis az abszolút igazság legmagasabb rendű és legadekvátabb kifejezési formájának, minden más tanítást csekélyebb értékűnek — ha nem éppen teljességgel hamisnak — ítél. Egy adott tanítás igényeinek vizsgálatakor ezért rendkívül fontos tisztázni, mivel próbálja elsőbbségi jogát alátámasztani, és miért tulajdonít csekélyebb értéket minden más rendszernek.

A vallástagadó irányzatok olyan gondolatok és mozgalmak, amelyek a vallást vagy a vallási intézményeket tagadják, kritizálják vagy alternatív értelmezést kínálnak.

A világvallások és a szekularizáció

A szekularizáció az a folyamat, amelynek során a természetfeletti, vallásos hit a társadalomban visszaszorul, az emberek egyre jobban elfordulnak az egyházaktól, és a világ működésére a hit helyett racionális, tudományos magyarázatokat fogadnak el. A kifejezést történelmileg az egyházi javak magán vagy állami célra való lefoglalására is használják, politikai értelemben pedig az állam és az egyház szétválasztását értik alatta.

Egy szekuláris állam például nem avatkozik bele az egyház ügyeibe, és az egyes vallásokat vagy egyházakat nem részesíti előnyben vagy hátrányban a többihez képest. Egy szekuláris társadalom tagjainak nagy többsége nem vallásos, nem követi semmilyen egyház tanait.

A kifejezés az egyházi javak világi kézbe kerülését jelentő latin saecularisatio szóból származik.

A vallástagadó irányzatok

• Ateizmus:
  Az ateizmus a vallásokat és a természetfeletti erőket tagadja, és a világot kizárólag a természetes jelenségekre és folyamatokra épülőként értelmezi.
• Szekuláris humanizmus:
  A szekuláris humanizmus az emberi értékeket és a racionalitást helyezi a középpontba, és a vallástól függetlenül építi az emberi társadalom és a kultúra alapjait.
• Szkepticizmus:
  A szkepticizmus a vallási igazságokat és állításokat kérdőjelezik meg, és az evidencia-alapú megközelítést részesítik előnyben a vallásos érveléssel szemben.
• Agnoszticizmus:
  Az agnoszticizmus az istenről való tudás lehetetlenségét állítja, vagy azt, hogy az isten létezésének kérdésére nincs bizonyíték. Nem állítják, hogy az isten létezik vagy nem létezik.
• Racionalizmus:
  A racionalizmus a tudást és az értelmezést a racionalitásra és a logikára alapozza, és a vallástól függetlenül kutatja az emberi és a természeti világ titkait.
• Szinkretizmus:
  A szinkretizmus a különböző vallási és filozófiai irányzatok összeolvasztása, ami lehetővé teszi a vallási és nem vallási nézetek egyesítését.
• Újpogányság:
  Az újpogányság a görög, római és skandináv kultúra vallásos hagyományait idézi, amelyeket a modern világban újraértelmeznek és praktizálnak.

 

Nyugati világvallások

Ezek a vallások Ábrahám hagyományából erednek, és igazság szerint nem is nyugatiak, mivel a Közel-Keletről származnak. Monoteisták (egyistenhívők).

Zsidóság (judaizmus)

• Ortodox zsidóság – szigorúan követi a hagyományos vallási előírásokat (halakha).
• Neológ / konzervatív zsidóság – középút a hagyományok és a modernitás között.
• Reformzsidóság – liberálisabb irányzat, alkalmazkodik a modern társadalomhoz.
• Haszidizmus – misztikus, karizmatikus irányzat, a 18. században keletkezett.

---

Kereszténység

• Katolicizmus – a legnagyobb keresztény irányzat, a római pápa vezetésével.
• Ortodox kereszténység – főként Kelet-Európában és a Közel-Keleten, saját patriarchátusokkal.
• Protestantizmus – a reformációból született, számos ágra bomlik:
  • Evangelikalizmus
  • Református / Kálvinista
  • Lutheránus
  • Baptista
  • Metodista
  • Pünkösdista (Pentecostal)
• Anglikán egyház – a protestantizmus és katolicizmus között helyezkedik el.
• Jehova tanúi, Mormonság (Utolsó Napok Szentjei) – kereszténységen belüli új vallási mozgalmak.

---

Iszlám

• Szunnita iszlám – a muszlimok kb. 85–90%-a, a hagyományos irányzat.
• Síita iszlám – különös tisztelettel tekint Ali imámra és utódaira.
  • Tizenkét imám hite (legnagyobb síita ág)
  • Iszmáilita, Zajdita stb. – kisebb síita irányzatok
• Szúfizmus – misztikus iszlám irányzat, inkább lelkiségre és belső megtapasztalásra épül.

---

Keleti világvallások

Ezek a vallások Dél- és Kelet-Ázsiából erednek. Sokszor politeisták vagy nem-teista világképet vallanak.

Hinduizmus

• Vaisnavizmus – Visnu isten imádata, Krisna és Ráma formáiban.
• Saivizmus – Siva isten követése.
• Saktizmus – női istennők (például Durgá, Kálí) kultusza.
• Smartizmus – filozofikus irányzat, amely több istent is tisztel, de egyetemi elvvel.

---

Buddhizmus

• Theraváda – „az öregek tanítása”, Délkelet-Ázsiában elterjedt (Thaiföld, Srí Lanka).
• Mahayána – „a nagy út”, Kínában, Koreában, Japánban, Vietnámban elterjedt.
  • Zen buddhizmus – Japánban és Koreában jellemző.
  • Tiszta Föld buddhizmus – a Buddha segítségében való üdvözülés reményében.
• Vadzsrajána – tibeti buddhizmus, erőteljes rituálékkal és tanítókkal (pl. Dalai Láma).

---

Dzsainizmus

• Digambara – aszketikusabb irányzat, apácák és szerzetesek lemondanak a birtokról, ruháról.
• Svetambara – „fehér ruhások”, engedékenyebb irányzat.

---

Szikhizmus

• Monoteista vallás, a hinduizmus és iszlám hatására jött létre a 15. században Indiában.
• Nincsenek főbb ágazatai, de vannak kisebb közösségi különbségek (pl. Khalsa követői).

---

Kínai és japán hagyományos vallások

• Taoizmus – Lao-ce tanításai, a természet rendjével való összhangra épül.
• Konfucianizmus – társadalmi erkölcs, rend és családi tisztelet.
• Sintóizmus – Japán ősi vallása, istenek (kamik) és szellemek kultusza.

 

A főbb világvallások összehasonlító táblázata^*

Tartalmazza az eredetet, alapító személyeket vagy irányt, fő tanításokat, főbb ágazatokat és becsült követőszámot (2020–2024 közötti adatok alapján):

Vallás	Eredet (idő/hely)	Alapító vagy kulcsszemély	Alaptanítások, jellemzők	Főbb ágazatok	Becsült követőszám
Zsidóság	Kr. e. 2. évezred, Közel-Kelet	Ábrahám, Mózes	Egyistenhit, Tóra, szövetség Isten és Izrael népe között	Ortodox, Neológ, Reform, Haszid	~15 millió
Kereszténység	Kr. u. 1. sz., Júdea	Jézus Krisztus	Szeretet, megváltás, Jézus mint Megváltó	Katolikus, Ortodox, Protestáns irányzatok	~2,4 milliárd
Iszlám	7. sz., Arábia	Mohamed próféta	Egyistenhit (Allah), Korán, 5 pillér	Szunnita, Síita, Szúfi	~1,9 milliárd
Hinduizmus	Kr. e. 1500+, India	Nincs egy alapítója	Reinkarnáció, karma, dharma, sok isten	Vaisnavizmus, Saivizmus, Saktizmus	~1,2 milliárd
Buddhizmus	6–5. sz. Kr. e., India	Gautama Buddha	Négy nemes igazság, szenvedés megszüntetése, Nirvána	Theraváda, Mahajána, Vadzsrajána	~500 millió
Dzsainizmus	6. sz. Kr. e., India	Mahávíra	Erőszakmentesség (ahimszá), aszkézis	Digambara, Svetambara	~4–5 millió
Szikhizmus	15. sz., India (Pandzsáb)	Guru Nának és 9 másik guru	Egyistenhit, szolgálat, harc az igazságért	Khalsa, Nanakpanthi (nem hivatalos megosztás)	~25–30 millió
Taoizmus	Kr. e. 6. sz., Kína	Lao-ce	Tao (út), természetkövetés, wu wei (nem-cselekvés)	Filozófiai, vallási taoizmus	~12 millió (nehezen mérhető)
Konfucianizmus	Kr. e. 5. sz., Kína	Konfuciusz	Erkölcs, társadalmi rend, családi tisztelet	Klasszikus, modern értelmezések	~6–10 millió (de hatása sokkal szélesebb)
Sintóizmus	ősi idők, Japán	Ősi japán hagyomány	Kamik (szellemek), tisztaság, rituálék	Nincs szigorú megosztás	~3–4 millió (de sok japán részt vesz sintó szertartásokon)

^*Megjegyzések:

• A követőszámok becsült értékek, különösen a keleti vallások esetében, mivel sok ember keverten gyakorolja a vallásokat (pl. japánoknál sintó és buddhizmus egyszerre).
• A vallási identitás sok régióban inkább kulturális, mint rendszeres gyakorlás alapú (különösen Kelet-Ázsiában és Nyugaton is egyre inkább).
• Az ábrahámi világvallások közös vonása az egyistenhit, kinyilatkoztatások, szent könyvek és próféták szerepe.
• A keleti világvallások sokkal filozofikusabbak, gyakran nem-teisták (pl. buddhizmus), vagy több istenséget tisztelnek (pl. hinduizmus).