A szlovákiai oktatásban forradalmi változás várható, ugyanis az oktatási minisztérium a 2026/2027-es tanévtől kötelezővé teszi a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló oktatást. A tervek szerint az MI-vel kapcsolatos alapismereteket már az alapiskola harmadik évfolyamától bevezetik. Nem különálló tantárgyként, hanem a meglévő tantárgyakba integrálva tanítják majd. Ennek a lépésnek a célja, hogy a diákok felelős és tudatos felhasználóivá váljanak a technológiának, megelőzve a rossz szokások kialakulását.
A diákok már most is használják
A szakértők szerint a mesterséges intelligencia jelenléte az oktatásban már valóság, és a diákok már most is használják az MI eszközöket, többek között olvasónaplók írására. A minisztérium ezért úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia ignorálása jelentené a legnagyobb kockázatot a szlovákiai oktatás számára. A stratégiai terv már elkészült, és a felelősségteljes MI-használatot célzó kezdeményezést még idén szeptemberben elindították.

A tervek
A tervek szerint az MI-oktatás az alapiskolák harmadik évfolyamától kötelező lesz, és az ezt elkezdő osztályoknak minden magasabb évfolyamban is kötelező tananyagnak szeretnék látni az MI alapismereteket. A középiskolák esetében a 2026/2027-es tanévtől az első évfolyamosok számára lesz kötelező az MI alapismereteket magába foglaló tananyag. A cél, hogy a diákok már korán megtanuljanak bánni a mesterséges intelligenciával, elkerülve az olyan „egészségtelen szokásokat”, mint például az, hogy az MI-t élő emberként kezeljék.
A minisztérium hároméves stratégiai tervet dolgozott ki, melynek célja az MI felelősségteljes és biztonságos integrálása a szlovákiai oktatási rendszerbe. A terv nemcsak a diákokra fókuszál, hanem az oktatók képzésére is, hogy ne csak tanítani tudjanak a mesterséges intelligenciáról, hanem hatékonyan használják is azt a tanórák vonzóbbá tételéhez és az adminisztratív terheik csökkentéséhez. A terv részeként a jövő évtől egy speciális mesterképzési program is indul majd, amely kifejezetten a mesterséges intelligenciára fókuszál.
A célok
A minisztérium célja, hogy a diákoknak egyenlő hozzáférést biztosítson a minőségi eszközökhöz az iskolákban, de nem tervezik fizetős MI-szolgáltatás központosított vásárlását a diákok számára, hanem a megközelítések kombinációját alkalmazzák majd. A szakértők szerint az MI a munkaerőpiacot is alapvetően megváltoztatja majd, ezért a diákok felkészítése az új technológiákra kulcsfontosságú, hiszen azok a jövőben a mindennapi élet és a munka szerves részévé válnak. (ZIVE)
A digitális kompetenciák közti szakadék
Az egyik legjelentősebb akadály a szakképzett informatika-tanárok hiánya és a pedagógusok általános digitális kompetenciájának alacsony szintje. A Magyarországon végzett felmérések is hasonló helyzetről tanúskodnak, miszerint a tanárok jelentős lemaradásban vannak az alapismereteket nézve a diákokhoz képest az MI-eszközök használatában. Egy tavalyi amerikai felmérés szerint a megkérdezett egyetemi és főiskolai oktatóknak csupán 18 százaléka vallotta magát aktív MI felhasználónak, ám ez a szám egy évvel később majdnem a duplájára nőtt.
Ez a tendencia biztató, de jól mutatja a még meglévő jelentős lemaradást. A felmérések arra is rámutatnak, hogy a pedagógusok tisztában vannak a helyzet súlyával: a megkérdezett magyar tanárok közel 80 százaléka és a fiatalok 70 százaléka kritikusnak tartja az MI-készségek elsajátítását, és a tanárok szívesen vennének részt alapismereteket adó továbbképzéseken.
A tanári szerepek radikális átalakulása
A mesterséges intelligencia megjelenése alapvetően változtatja meg a tanári szerepet, a puszta tudásközvetítésről a mentorálásra és a kritikai gondolkodás fejlesztésére helyezve a hangsúlyt. Az MI-alapú eszközök képesek átvenni a rutinjellegű feladatokat, mint az információgyűjtés és a tananyag-generálás, lehetővé téve a tanárok számára, hogy az „emberi készségekre” – mint az empátia, a szociális fejlődés és a problémamegoldás – összpontosítsanak.
Az MI-vezérelt pedagógia képes a személyre szabott oktatási folyamatok kialakítására és valós idejű visszajelzésre. Ez azonban megköveteli a tanároktól, hogy fejlesszék adatértelmezési képességüket, és képesek legyenek az MI által generált adatok alapján a diákokat a legmegfelelőbb módon irányítani.

Az első nagy tanulmány
A Markíza televízió legfrissebb felmérése rávilágít arra, hogy a gyerekek jelentős előnnyel rendelkeznek a mesterséges intelligencia (MI) használatában a felnőttekhez képest. Míg a diákok 80%-a szabadidejében, 70%-a pedig a tanulás során rendszeresen alkalmaz MI-eszközöket, addig a szülők és tanárok jóval lemaradva követik őket. A gyerekek főként az internetről és a közösségi médiából szerzik tudásukat, míg az iskola és a család csak másodlagos szerepet játszik az ismeretek átadásában.

A kutatás egyik érdekessége, hogy az MI alapismereteket sokszor a gyerekek tanítják saját szüleiknek és néha tanáraiknak is. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert az oktatásban maga a mesterséges intelligencia alig van jelen: a pedagógusok többsége nem használja, legfeljebb az órákra való felkészülésben tekint rá segédeszközként.
A felmérésből kiderül, hogy a diákok egyre inkább párbeszédpartnerként fordulnak az MI-hez: 20%-uk érdeklődési köreiről, 10%-uk érzéseiről vagy kapcsolatairól is beszélget vele. Ez mutatja, hogy a technológia már nem pusztán tanulási segédlet, hanem mindennapi társ is.
A gyakorlatban az MI-t a gyerekek házi feladatok, esszék megírásához, matematikai tanulás pótlásához, vagy éppen szórakozásra használják. Miközben a mesterséges intelligencia természetes része életüknek, az iskolarendszer csak lassan reagál erre a változásra. A kérdés tehát az, mikor és hogyan válik az MI szerves részévé a tanításnak.
👉 A Mesterséges Intelligencia Kihívásai
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.



