115 éve született idősebb Rubik Ernő – a magyar repülés egyik legnagyobb alakja, Kossuth-díjas gépészmérnök és világhírű repülőgép-tervező. Nem mellesleg ő volt a Rubik-kockát feltaláló ifj. Rubik Ernő édesapja.
1910. november 27-én született Pöstyénben (ma Piešťany, Szlovákia). A váci Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd 1929 és 1934 között a Királyi József Nádor Műegyetemen tanult gépészmérnöknek – nem kis részben a Népjóléti Minisztérium támogatásával.
Már egyetemistaként sem bírta ki repülés nélkül: a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületnél dolgozott, először repülőgép-asztalosként, később lakatosként. 1930 nyarán megszerezte első motoros pilótaengedélyét Érden, majd le is vizsgázott vitorlázó pilótaként és oktatóként. Később tanársegéd lett a Műegyetemen, ahol az aerodinamikai szélcsatorna megépítésében is részt vett – ez akkoriban csúcstechnológiának számított.
1937-ben Mitter Lajos asztalosmesterrel együtt megalapította az Aero-Ever Kft.-t. Esztergomi üzemükben egészen 1963-ig gyártottak repülőgépeket.
Rubik fő célja az volt, hogy olyan könnyű, olcsón gyártható vitorlázógépeket tervezzen, amelyeket a kevésbé tehetős repülőklubok is meg tudnak vásárolni. Így születtek meg híres típusai, például a Vöcsök, amelyből kb. 300 darab készült, vagy a Tücsök, a Pilis és a Cimbora. Összesen 28 vitorlázó- és 5 motoros repülőgépet tervezett élete során.
Gépeit gyakran alumíniumból készítette – ez akkoriban úttörő megoldásnak számított –, így a repülők egyszerre lettek könnyűek és könnyen gyárthatók. A legendás R-26 Góbé például több ezer pilóta első oktatógépe volt, és még a 2000-es években is repült a magyar égen. Kezdő pilóták százai tanultak ezenította repülni.
Rubik Ernő és csapata hatalmasat alkotott: gyakorlatilag ők teremtették meg Magyarországon a vitorlázórepülők sorozatgyártását, rengeteg fiatalt indítottak el a repülés felé, és időnként 500 embernek adtak munkát. Munkájáért 1963-ban Kossuth-díjat kapott. Később a Közlekedési Minisztériumnál és a Malévnál is dolgozott tanácsadóként. Életművét több rangos kitüntetéssel ismerték el, köztük a Magyar Köztársaság Zászlórendjével. 1997-ben hunyt el Budapesten.
Nevét ma egy esztergomi füves repülőtér viseli, amelyet főként sportrepülők és ejtőernyősök használnak — méltó emlékhelye annak az embernek, aki a magyar repülést új magaslatokba emelte.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
