A Nagy Kondenzcsík-lexikon

Kitisztult a ködpárna, megjelent a kék ég, és ezzel együtt rekordot dönt a közösségi médiákban megjelenő kondenzcsík-fotók özöne.

Ez most összeesküvés, vagy fizika?

Tegyük félre az összeesküvés-elméleteket, és járjunk utána, hogy mi is ez valójában, és miért lehet az, hogy egyik napon nincs csík, míg máskor horizonttól horizontig tart!

Az utasszállító repülőgépek átlagosan 11 km körüli magasságon repülnek, átlagosan -55 fokban. Itt ugyanúgy van időjárás, mint a földön, ha nem is annyira változatos. Változik a szélirány és szélsebesség, a hőmérséklet, és ami esetünkben igazán lényeges, a páratartalom.

A repülőgép-üzemanyagnak használt kerozin égésekor vízgőz és koromrészecskék keletkeznek. A koromrészecskékre pedig lecsapódik a levegő páratartalma, ahogy a vízgőz is kifagy. Ha a levegő relatív páratartalma alacsony, például hidegfront után, akkor kevés vízgőz képes kicsapódni, és az is hamar szublimál. Ebből rövid csíkok születnek, ha egyáltalán.

Ha a levegő nedves, például front előtt, akkor pedig sok csapódik le, amik aztán nehezen is párolognak el, hosszú, vastag csíkokat alkotva. Tehát nem a kondenzcsíkok miatt jön az eső, hanem az érkező eső miatt lesz kondenzcsík.

A kondenzcsík tehát nem a gyakran hangoztatott vegyszerpermet, a chemtrail, hanem tulajdonképpen egy jégtűkből álló felhő.

 

A leggyakrabban feltett kérdésekből:

✈ Miért keresztezik egymást a csíkok?
Mert a légiforgalomnak szokása keresztezni egymás útját – igaz, optimális esetben nem azonos időpontban és azonos magasságon teszik ezt.

✈ Miért rácsos az égbolt?
Mert már régóta nincs sem légifolyosó, sem légiútvonal. Gyakorlatilag bárhol előfordulhat repülőgép az ország felett, ezért bármerre húzhatnak csíkot.

✈ Miért hosszabb az egyik, mint a másik?
Mert a páratartalom akár 300 méteren belül is jelentősen változhat, ez pedig pont a következő utazómagasságot jelenti. Esetleg lehet az egyik gép 777-es, a másik pedig 737-es, előbbi többször nagyobb hajtóművel rendelkezik, mint utóbbi. Az is előfordul, hogy az egyik gép tartja a magasságát, míg a másik már süllyed: jellemzően relülőterek tájékán látni sokszor ezt, az érkezők esetében.

✈ Miért szaggatott némelyik?
A szaggatott kondenzcsík, vagy gyorsan szétcincálódó csík magassági turbulenciára utalnak. Ilyenkor szoktak a pilóták erősen érdeklődni a nyugodtabb levegőjű magasságokról, mielőtt szétráznák szegény utasokat.

✈ Miért tűnik el hirtelen?
Mert süllyed a gép, és/vagy berepült egy szárazabb légrétegbe.

✈ És miért terül szét?
A szelet nem úgy kell elképzelni, hogy az egész légoszlop egyetlen tömbként mozog. Különböző magasságokon különböző szélerősség és szélirány lehet. A kettő határán ott a szélnyírás, ami szét tudja kenni a csíkot, akár te a vajat a pirítóson.

✈ Miért marad meg ugyanott, órákig?
Mert vagy nagyon párás a levegő, és nagyon kicsi a szél (ez a ritkább), vagy nem ugyanazt látod, hanem a következő gépét. Bár szabad útválasztás van az ország felett immár 10 éve, ettől még forgalmi tengelyek léteznek, tehát valahol egymást követik a gépek, míg máshol néha-néha fordul elő egy-egy.

✈ Miért szivárványszínű némelyik csík?
Igen ritkán látni ilyet, akkor is legfőképp fotón. A jégtűk megtörik a fényt, és ugyanúgy szivárványt látsz, mint egy nyári zivatar után.

✈ Miért látni fekete kondenzcsíkot?
Alacsony napállásnál a lejjebb lévő felhőzet árnyékot vet a csíkra.

✈ Miért tűnik úgy, mintha a gép előtt lenne a fekete kondenzcsík?
Magasabb napállásnál, magasan lévő, vékony felhőzetre árnyékot vet a csík, az látszik sötét vonalként.

✈ Miért nem volt ennyi csík 30 éve?
Mert 30 év alatt a többszörösére nőtt a légiforgalom (Magyarországon pl.  1995-ben ~350 ezer repülőgépet irányítottak, 2025-ben több, mint egymilliót).

✈ Miért húz akkor csíkot leszállás előtt közvetlenül a repülőgép?
Az nem kondenzcsík, hanem párás levegőben a szárnyról leváló levegőben kicsapódó vízpára. Nem is marad meg, hanem pillanatok alatt feloszlik.

✈ Miért láttam kondenzcsíkot húzó repülőgépet, ami a Flightradar szerint csak 5 km magasan volt?
Ha 5km magasan a hőmérséklet -40 fok alatt van, akkor kialakulhat kondenzcsík. Vagy üzemanyagkiengedést láttál, de az nagyon-nagyon ritka.

✈ A kerozinba nehézfémeket kevernek, amit kiszórnak a gépek.
A hajtóművek annyira érzékeny szerkezetek, hogy pillanatok alatt kipurcannának, ha szennyezett lenne a kerozin.

✈ Elismerték, hogy kéndioxidot szórnak a sztratoszférába, tanulmány is van róla.
Igaz, hogy van tanulmány, ami megvalósíthatónak ítélte meg a dolgot. Azonban azt is hozzátették, hogy jelenleg nincs meg a technológiánk hozzá, iszonyatos pénzbe kerülne, és nem tudjuk, hogy nem vágná-e tönkre mégjobban az időjárást.

✈ Már Vietnámban is szórtak vegyszereket.
Ez így igaz, a hírhedt agent orange. De azt nem utazómagasságról szórták ki, hanem alacsonyról.

✈ Miért látni mégis képeket olyan utasszállítókról, ahol az ülések helyén tartályok vannak?
A leggyakrabban mutogatott fotó az Airbus A350 berepülési programja során készült. Egy új típus bevezetésekor a legkönnyebben úgy lehet szimulálni az utasokat, hogy vizeshordókat pakolnak a gépre, majd ezek feltöltésével vagy leeresztésével változtatják a gép terhelését felszállásról felszállásra. Sokkal gyorsabb, mint széksoronként többszáz kiló homokzsákot fel-le pakolgatni.

A fagyási folyamat csak bizonyos magasságban és hőmérsékleten következik be, ezért nem minden repülőgép mögött látunk kondenzcsíkot. A megfelelő magasságban, alacsony hőmérsékleten a jég nem tud megolvadni, csak szublimálni, ami sokkal lassabb folyamat, emellett az is lényeges, hogy a különböző légköri jelenségek mennyire stabilak az adott helyen. Ha nincs magaslati szél, vertikálisan nem mozog a levegő, akkor tovább marad látható a kondenzcsík, máskor pedig pár perc alatt eltűnik, de mindkét esetben ugyanarról a jelenségről beszélhetünk.