Már túljutottunk a téli napfordulón, ami azt jelenti, hogy a nappalok mindig egy kicsivel hosszabbak, és egyre rövidebbek az éjszakák. Eljött a farsang ideje. Lehet kint hideg, tombolhat a tél, de tudjuk, hogy közeledünk az új tavasz felé. Az újévi szerencsevarázsló, gonoszűző, termékenységvarázsló napokat újabbak követik. Ezeket soroljuk.
Január 6. – Vízkereszt, a háromkirályok napja • Boldizsár napja
A karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete. Általában ilyenkor szedik le a karácsonyfát. Nevét onnan kapta, hogy Jézus e napon keresztelkedett meg a Jordán folyó vizében. A templomokban ezen a legrégibb egyházi ünnepen megszentelik a vizet. A szenteltvíznek a hit szerint gyógyító ereje van és elűzi a gonoszt. A hívő emberek ezzel a vízzel szentelik meg a házukat is. A gazdaasszony meghinti vele a szoba négy sarkát, hogy a gonosz szellem azt is elkerülje.Megszórják vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, valamint a haldoklót. Belemártják a vízbe a zsebkendőt, és azzal borogatják a fejfájós embert. A szenteltvíznek tisztító erőt is tulajdonítottak. Megszentelték vele a gyermeket váró asszony fekhelyét, öntöttek belőle az újszülöttek fürdővizébe. Adtak egy kortyot a gyerekeknek is, hogy egészségesek és jók legyenek.
A háromkirályok név a kis Jézus születését köszöntő napkeleti bölcsek – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – személyére utal. A napkeleti bölcsekhez kapcsolódó régi hagyomány a háromkirályjárás. A gyerekek cifra ruhába öltözve járnak házról házra és a betlehemi királyok nevében jókívánságokat mondanak a gazdának és családjának.
A vízkereszt-napi napsütés bő termést ígér az új évben, amint ezt a következő versből is megtudhatjátok:
Ha megfénylik a vízkereszt,
Megcsordítja az ereszt,
Akkor ez évben jól ereszt
A kolbász és a gerezd.
Január 18. – Piroska napja
A farsang igazi időjósló napja. Ha ezen a napon fagy, akkor a megfigyelések szerint még negyven napig tart a hideg idő.
Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.
Január 20. – Fábián és Sebestyén napja
A néphit szerint ezen a napon ébrednek fel a fák téli álmukból. Úgy tartják, ilyenkor vizet szívnak fel a talajból, és megindul bennük az élet.
Január 22. – Vince napja
Vince napját a hagyomány a szőlőtermesztéssel hozta kapcsolatba. A néphit szerint ezen a napon vesszőt kell metszeni a szőlőtőről, ezt nevezik vincevesszőnek, és vízbe kell tenni. Ha az ág kihajt, akkor jó termés várható őszre.
A Vince-napi időjárásból is jósoltak a jövő évi termésre:
Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince.
Egyes tájakon a kukoricatermés nagyságára is következtettek a jégcsapok hosszúságából: amilyen hosszúak voltak a jégcsapok, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.
Január 25. – Pál napja
E napon a kemény téli időjárás lassan megfordul, enyhébb lesz. A napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre emlékezve, mely szerint Saul, aki a keresztényeket és Jézust könyörtelenül üldözte, a Damaszkuszba vezető úton találkozott Krisztussal. A találkozás olyan nagy hatással volt rá, hogy testestül-lelkestül megváltozott, Krisztus üldözőjéből egyik leghívebb követőjévé vált. A megtért Saulból Pál apostol lett. Innen ered a pálfordulás elnevezés, amikor valaki egyik pillanatról a másikra megváltozik.
Ha Pál napján fúj a szél, szűkös szénatermésre lehet számítani. Ha viszont derült az ég hosszan tartó hideg várható. Ha havazik , hamar véget ér a tél.
Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
