A hangmérnökök és archívumi szakemberek szerint az utolsó órákban járunk, ha meg akarjuk menteni a 20. század legfontosabb zenei felvételeit. Világszerte mintegy 200 millió órányi eredeti mesterszalag található archívumokban, amelyek közül sok már olyan rossz állapotban van, hogy hamarosan örökre elveszhetnek, nem lesznek biztonságosan lejátszhatóak.
A veszélyt nemcsak a szalagok öregedése jelenti, hanem az is, hogy egyre kevesebb működőképes magnó, pótalkatrész és olyan szakember maradt, aki ezeket a régi berendezéseket megfelelően tudja kezelni.
Mi az a mesterszalag?
A mesterszalag (master tape) az a legelső, eredeti hangfelvétel, amelyet közvetlenül a stúdióban rögzítettek. Minden későbbi hanglemez, CD, digitális letöltés vagy streaming-változat ebből készül.
Ha ez az eredeti felvétel megsérül vagy megsemmisül, később már csak másolatokból lehet új kiadásokat készíteni, amelyek általában gyengébb hangminőséget nyújtanak.
Már számos felvétel örökre elveszett
Az egyik legnagyobb veszteség 2008-ban következett be, amikor tűz pusztított az Universal Studios archívumában. Becslések szerint 120–175 ezer mesterszalag, vagyis közel félmillió dal eredeti felvétele semmisült meg.
A tűzben többek között örökre elvesztek vagy súlyosan károsodtak olyan legendás előadók felvételei, mint:
- Buddy Holly
- John Coltrane
- Soundgarden
- Nirvana
- Elton John
- R.E.M.
- Sheryl Crow
- Slayer
- Les Paul
- Beck és még sokan mások.
Bryan Adams később elmondta, hogy amikor a Reckless jubileumi kiadását készítette elő, az 1980-as évekből származó eredeti felvételeit egyszerűen nem találták meg az archívumban.
Nemcsak a tűz veszélyes
Sok mesterszalag nem látványos katasztrófában pusztul el, hanem egyszerűen az idő áldozata lesz.
A Steely Dan Katy Lied című albumának felújításakor például a lejátszás közben a magnó egyik alkatrésze annyira megsértette a szalagot, hogy Phil Woods híres szaxofonszólójának egy része végleg elveszett.
Más felvételek pedig annyira leromlott állapotba kerültek, hogy már nem lehetett őket felhasználni új kiadásokhoz.
Néha sikerül megmenteni az eredeti felvételeket
Szerencsére vannak olyan esetek is, amikor a hangmérnökök különleges eljárásokkal meg tudják menteni a szalagokat.
A Beatles Please Please Me albumának eredeti mesterszalagján például olyan károsodás jelentkezett, amely miatt a szalag ragadni kezdett a lejátszófejhez. A szakemberek ezért nem egyetlen menetben másolták át az egész felvételt, hanem dalonként készítettek biztonsági másolatot, hogy a lehető legkisebb terhelés érje az eredetit.
Hasonló módon sikerült megőrizni Bob Dylan több eredeti stúdiófelvételét is, míg Bruce Springsteen korai albumainál korszerű digitális technológiával javították ki az évtizedek alatt kialakult sebességingadozásokat.
Miért romlanak el a szalagok?
A legtöbb problémát egy kémiai öregedési folyamat okozza.
Az 1970-es és 1980-as években gyártott professzionális magnószalagoknál gyakran előfordul az úgynevezett „sticky-shed” jelenség. Ilyenkor az a kötőanyag, amely a mágneses réteget a hordozóra rögzíti, nedvességet szív magába és lassan lebomlik.
Ennek következménye, hogy:
- a szalag mágnesrétege hozzáragad a fejhez;
- sípoló hang hallható lejátszás közben;
- a hang egyre tompább lesz;
- végül a mágneses réteg leválik, és a felvétel örökre elveszik.
A szakemberek ilyenkor egy különleges eljárással – amelyet a szakmában „megsütésnek” neveznek – alacsony hőmérsékleten kiszárítják a szalagot. Ez azonban csak ideiglenes megoldás: általában néhány nap vagy hét áll rendelkezésre arra, hogy digitális másolat készüljön róla.
Nemcsak a szalagok fogynak, a magnók is
A másik komoly probléma, hogy a régi professzionális magnók mára szinte eltűntek.
A legtöbb ilyen készüléket már évtizedekkel ezelőtt leselejtezték, az alkatrészeket nem gyártják, és egyre kevesebb olyan szakember dolgozik, aki képes ezeket felújítani vagy pontosan beállítani.
Ráadásul egy archív felvétel lejátszásához nem elég, hogy a magnó működjön: tökéletesen kalibrálni kell, különben maga a lejátszás is károsíthatja az eredeti szalagot.
Miért emlegetnek határidőt?
Korábban több kutató úgy becsülte, hogy a mágnesszalagok élettartama 10–30 év. Egy újabb, 2022-es vizsgálat szerint a megfelelő körülmények között tárolt szalagok akár száz évig is használhatók maradhatnak.
A szakértők szerint azonban ma már nem elsősorban a szalagok állapota a legnagyobb gond, hanem az, hogy egyre kevesebb eszköz és szakember áll rendelkezésre a digitalizálásukhoz.
Hiába marad jó állapotban egy mesterszalag, ha néhány év múlva már nem lesz olyan berendezés, amely biztonságosan le tudná játszani.
Mit jelent ez a zenerajongók számára?
A jövőben várhatóan egyre több újrakiadás készül majd másolatokról vagy régebbi digitális felvételekről, nem pedig az eredeti mesterszalagokról.
Ez azt jelenti, hogy:
- ritkábbak lesznek a valóban eredeti analóg mesterszalagról készült kiadások;
- ezek ára folyamatosan emelkedhet;
- ugyanannak az albumnak különböző újrakiadásai között jelentős hangminőségi eltérések lehetnek;
- a streaming szolgáltatásokon is előfordulhat, hogy észrevétlenül lecserélik egy album hanganyagát egy másik digitalizálásra.
George Blood amerikai archívumi szakember szerint a helyzet rendkívül komoly:
„A legtöbb régi hangfelvétel idővel el fog veszni. Ezért mindent meg kell őrizni, amit még lehet, mert második esélyünk nem lesz.”
A szakértők egyetértenek abban, hogy a következő néhány év döntő lehet. Ha most nem sikerül digitalizálni az eredeti mesterszalagokat, a könnyűzene történetének jelentős része örökre elveszhet.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
