A héten újabb szép kerek évfordulóhoz érkezett el a modernkori számítástechnika történelme. 30 éves lett a Linux. A mai napon volt ugyanis kereken 30 éve annak, hogy Linus Torvalds a mára feledésbe merült Usenet hálózatán a Minix csoportban bejelentette: egy saját operációs rendszer fejlesztésébe kezdett.
„Hello minden, Minix-et használónak odakint! Egy (ingyenes) operációs rendszernek álltam neki 386-os (486-os) PC-k számára (csak hobbi, nem lesz olyan nagy és profi, mint a GNU). Már április óta érlelődik, és kezd lassan kész lenni. Szeretnék visszajelzéseket kapni arról, hogy mit szeret vagy nem szeret a Minix-ben, mert az én rendszerem is hasonlít kicsit rá (többek ugyanaz a fájlrendszer fizikai felépítése, gyakorlati okok miatt) „, írta Torvalds, aki bejelentésében nem említette a „Linux” nevet.
A jeles évforduló alkalmából a kernelt jelenleg menedzselő Linux Foundation egy külön grafikát adott ki, amit most bárki letölthet és beállíthat pl. akár háttérképének is – ha éppen kedve tartja.
A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.
A legfontosabb különbség a Linux és más népszerű operációs rendszerek között az, hogy a Linux kernel és a komponensek ingyenesek és nyílt forrásúak. A Linux nem az egyetlen ilyen operációs rendszer, de a legismertebb és legszélesebb körben használt. Számos szabad- és nyílt forrású szoftver licencelése a copyleft licencen alapul, melynek lényege, hogy a jog adta eszközöket nem az adott szellemi termék terjesztésének gátlására, hanem a megkötések kiküszöbölésére használják fel, így garantálva a felhasználás szabadságát a módosított változatokra nézve is. A legismertebb szabad szoftver licenc a GNU GPL, amely egy copyleft licenc. A Linux kernel és a legtöbb GNU projektből származó szoftver ezt a licencet használja.
A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videójáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót.
Discover more from Magyar Iskola
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
