Kitekintő

Xántus bejárta Borneót, Jáva szigetét, Ceylont és Sziámot

200 éve született Xántus János természettudós, utazó-felfedező, a Budapesti Állat- és Növénykert megalapítója. Állítólag róla mintázta Karl May Old Shatterhand figuráját.

Xántus János 1825. október 5-én született a Somogy vármegyei Csokonyán (ma Csokonyavisonta). Ifjúkora tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd gimnáziumi tanulmányait Pécsen és Győrben folytatta, végül Pécsett jogot tanult. Ügyvédi oklevelet szerzett 1847 körül, és jogi pályára készült.

Amikor kitört az 1848–49-es szabadságharc, Xántus a nemzetőrség soraiban vett részt, majd főhadnagyi rangra emelkedett. A szabadságharc bukása után hadifogságba került, majd besorozták az osztrák seregbe, de megszökött. 1850-ben amnesztiát kapott, de nem tért vissza hazájába: emigrált, több országon át angliai és európai út után az Egyesült Államokba érkezett.

Az Amerikai Egyesült Államokban többféle foglalkozást vállalt, sokáig nehéz körülmények között élt, majd a természettudomány iránti érdeklődését természetgyűjtőként bontakoztatta ki.

Xántus 1894. december 13-án halt meg Budapesten, 69 éves korában.

Gyűjtő, utazó, múzeumépítő

Az életútja elsősorban azt mutatja, hogy Xántus János nem volt pusztán „utazó” vagy „kalandor”, hanem – legalább részben – tudós és gyűjtő is, aki tudományos célzatú gyűjtéseivel számos hazai intézményt jelentősen gazdagított.

  • Amerikai tevékenység
    Az Egyesült Államokban – különösen Kaliforniában – Xántus régiókat feltáró gyűjtéseket szervezett. Fort Tejonban állomásozva 16 hónap alatt 24 ládányi anyagot küldött haza, amelyben állat- és növénypreparátumok, madártojások és rovarminták is szerepeltek. A Múlt-kor cikke szerint az ő juttatásai – több ezer preparátum – nagyban gyarapították a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományos gyűjteményét (emlősök, madarak, hüllők, rovarok stb.).
    Emellett az amerikai útleírásai – mint a Xántus János levelei Éjszakamerikából (1858) és Utazás Kalifornia déli részeiben (1860) – népszerűvé váltak, bár kritikák szerint nem minden részletük tekinthető szigorúan tudományosnak, egyes elemek más szerzők útleírásaiból való átvételt is tartalmazhatnak.
  • Hazatérés és intézményépítés
    Miután Magyarországon politikailag rehabilitálták, Xántust 1866-tól a budapesti Állat- és Növénykert vezetőjévé nevezték ki (ez a kert már 1866-ban megnyílt). Később, 1872-től a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályának igazgatója (vagy muzeológusa) lett, és így tulajdonképpen ő indította el a magyar néprajzi muzeológia intézményes formáját.
    Emellett tevékenyen részt vett a gyűjtemények fejlesztésében: delegálta és fogadta a tárgyakat, támogatott gyűjtőutakat, szervezte a muzeális rendszer bővítését. 1892-ben a Néprajzi Társaság elnökévé is választották.
  • Ázsiai expedíciók
    Az osztrák–magyar kelet-ázsiai expedíció (1868–1871) keretében Xántus Dél- és Délkelet-Ázsiába utazott, és ott – saját gyűjtéseit hazaküldve – tovább növelte a magyar múzeumok tárgyi és természettudományos anyagát. Ezen expedíció során bejárta Ceylont, Szingapúrt, Siamot (ma Thaiföld), Japánt, Indonéziát, Borneót, Jáva szigetét és más vidéket, és több mint 200 ládányi tudományos és néprajzi tárgyakat küldött haza.

Csíktaplocai Xántus János
Csíktaplocai Xántus János

Módszer, stílus és kritikák

Xántus műveiben – különösen útleírásaiban – a kaland és a tudományos megfigyelés keveredik: sok olyan részlet van, amely olvasmányos, dramatikus elemként jelenik meg, nem feltétlenül tudományos mértékben, és kritikus kutatók felhívják a figyelmet, hogy néhány részlet nem feltétlenül hiteles – akár átvett szakaszokat vagy idealizálásokat is tartalmazhatnak.

A TGYO Blog külön is kitér arra, hogy Xántus utazói leírásai nem kizárólag tudományos célúak, hanem olvasmányosságra is törekedtek, s emiatt néhány részletet kritikával kell kezelni.  Ugyanakkor az is hangsúlyozandó, hogy gyűjtései – preparátumai, néprajzi tárgyai – megbízható alapot szolgáltattak a hazai múzeumok számára, és az intézményi háttér kialakításában nélkülözhetetlen szerepet játszott.

Egy további érdekes vetületet ad a modern kritikai szemlélet: néhány kutató – mint Ginelli Zoltán – azt vizsgálta, hogy Xántus Ázsiai expedíciói milyen mértékben játszottak szerepet Magyarország részvételében a globális tudományos és „orientalista” projektekben, és hogy a kelet-ázsiai gyűjtőutakban a tudományos és a vetélytárs-jellegű célok (kereskedelem, diplomácia) hogyan keveredtek.


Tejon nők tengerit őrölnek. Xántus János rajza alapján
Tejon nők tengerit őrölnek. Xántus János rajza alapján

Öröksége és az emlékezet

Xántus János neve máig él a magyar tudományos és múzeumi életben. Az általa elindított intézmények – a budapesti Állatkert és a Néprajzi Osztály a Nemzeti Múzeumban – mai utódaik révén tovább működnek. Gyűjteményei, bár részben sérültek (például a madárgyűjtemény egy része 1956-ban megsemmisült), ma is értékes forrásai a kutatóknak. A Néprajzi Múzeum digitalizált adatbázist is létrehozott Xántus-gyűjteményeinek nyilvánossá tételére.

Születésének 200. évfordulóját országszerte különleges és izgalmas programokkal ünneplik, kiállításokkal, kurátori bemutatókkal, múlt-kori fordulatra reflektáló eseményekkel.

Számos faj tudományos elnevezése viseli Xántus nevét (mind állati, mind növényi), amely az ő természettudományos szerepét is jelzi (pl. Hylocharis xantusii, Phyllodactylus xanti, Chaenactis xantiana stb.).

Összességében Xántus János pályája nehezen besorolható egyetlen címkébe: zoológus, etnográfus, utazó, gyűjtő, intézményépítő – mind ezen jelzőkhez közelebb állt valamilyen formában. Az ő életműve nemcsak az adottságokkal bíró magyar tudományosság történetét gazdagította, hanem nemzetközi szinten is figyelemre méltó nyomot hagyott a gyűjtési és beszámolói munkásság révén.

Kapcsolódó:

Ki volt Old Shatterland? Xántusz János nem mindennapi élete

 

Irodalom:

  • Xántus János: Xántus János levelei Éjszakamerikából. Közli: Prépost István, Lauffer és Stolp Kiadó-Könyvkereskedése. Pest, 1858.
  • Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben. Lauffer és Stolp Kiadó-Könyvkereskedése. Pest,1860
  • Gyarmati János: A gyűjtés rabszolgája. A múzeumalapító Xántus János és az osztrák ̶ magyar kelet-ázsiai expedíció. Néprajzi Múzeum, 2020.
  • Válogatás a javából. A 150 éves győri Xántus János Megyei Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Székely Zoltán. Győr, 2009

Discover more from Magyar Iskola

Subscribe to get the latest posts sent to your email.