Természetismeret Űrkutatás

Daphnis, a hullámkeltő hold

Daphnis
A Szaturnusz egyik holdja, a Daphnis látható ezen a képen, amelyet a NASA Cassini űrhajója készített, amikor 2017. január 16-án a Szaturnusz gyűrűinek külső szélén haladt el. Ez a kis hold eddigi legközelebbi képe. NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute

A Daphnis-t (Daphné) a Cassini-misszió csapata fedezte fel 2005. május 1-jén. Felfedezése előtt a tudósok a Keeler-rés szélén megfigyelt hullámok alapján feltételezték, hogy a Daphnis pozíciójában egy hold létezik. Daphnis a Szaturnusz belső holdja. Saturn XXXV néven is ismert; ideiglenes megjelölése S/2005 S 1 volt. A Daphnis átmérője körülbelül 8 kilométer, és az A-gyűrűn belüli Keeler-résben kering a bolygó körül.

A hullámok, amelyeket Daphnis az A-gyűrű közelében kelt, függőleges domborzatot képeznek (a pálya dőlésszögének köszönhetően), és árnyékot vetnek, amikor a Szaturnusz a napéjegyenlőséghez közel van.
NASA/JPL/Space Science Institute

Áttekintés

A Daphnis átlagos sugara 3,8 km, és 136 500 km-re kering a Szaturnusztól, egy kört 14 óra alatt tesz meg. A kis belső Szaturnusz-hold, a Daphnis gravitációs vonzása zavarja a Szaturnusz A-gyűrűjének részecskéinek pályáját, és hullámokat formál a Keeler-rés szélén. A rés belső szélén lévő anyagok gyorsabban keringenek, mint a hold, ezért a hullámok ott a holdat követik a pályáján. A külső szélén lévő anyagok lassabban mozognak, mint a hold, ezért a hullámok ott a holdat követik.

A Daphnis által okozott hullámok árnyékot vetnek a Szaturnuszra a napéjegyenlőség idején, amikor a Nap egy vonalba kerül a gyűrűk síkjával. A hold által a rés belső szélén keltett hullámok megelőzik azt a pályáján, míg a külső szélén keltett hullámok lemaradnak tőle, a relatív pályasebesség különbségei miatt. A 2017. január 18-án készült fényképen látható, hogy a gyűrű részecskéinek egy szála a hold felé nyúlik; a JPL szerint „ez abból adódhat, hogy Daphnis egy pillanat alatt egy anyagcsomót húzott ki a gyűrűből, és most ez a csomag szétterül”.

Hogyan kapta a Daphnis a nevét

A korábban S/2005 S1 néven ismert Daphnis nevét egy pásztorról, fuvolajátékosról és görög mitológiai pásztori költőről kapta. Daphnis Hermész fia, Pan testvére és a titánok leszármazottja volt.

2009-ben a Nap egyenesen a gyűrűkre sütött, így a gyűrű síkján kívül eső bármelyik objektum hosszú árnyékot vetett rá.
NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute
Daphnis
Illusztráció

A címlapképen a Szaturnusz Daphnis (Daphné) nevű holdja látható, amint a bolygó gyűrűrendszerének egyik résében, a Keeler-résben halad, és gravitációs hatásával hullámokat kelt a gyűrűk anyagában. Bár a kép rendkívül valósághűnek tűnik, és valódi tudományos adatokon (a Cassini űrszonda mérésein) alapul, ez valójában egy művészi vizualizáció („artist’s concept”), nem pedig egyetlen, közvetlen fénykép.

Kevin Gill a NASA Sugárhajtású Laboratóriumának (JPL) szoftvermérnöke, aki „adat-művészként” ismert: nyers tudományos adatokat és képeket dolgoz fel, hogy látványos és tudományosan pontos vizualizációkat hozzon létre.

További érdekességek a Daphnis holdról és a gyűrűkben keltett hullámokról ebben a videóban láthatók:

Ez a videó részletesen bemutatja a Daphnis holdat, és elmagyarázza azt a fizikai jelenséget, amelyet Kevin Gill illusztrációja is ábrázol.

Ezt az illusztrációt is Kevin Gill, a NASA Jet Propulsion Laboratory szoftvermérnöke készítette. A Daphnis hatását mutatja a Keeler-rés szélein. Forrás: Kevin Gill

Discover more from Magyar Iskola

Subscribe to get the latest posts sent to your email.