dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke: Sürgősen forradalmasítanunk kell az oktatást!
Kereken egy éve töltöm be az Európai Számítógép-használói Jogosítvány, vagyis az ECDL-képzést koordináló Neumann Társaság elnöki tisztségét, így már nem a munkáltató szemszögéből, hanem a képzés oldaláról szemlélhetem az infokommunikációs iparágat, amelyben negyven éve dolgozom.
Hogy ez a kettő ma már mennyire szorosan összefügg, azt jól szemlélteti az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet nemrég publikált tanulmánya, amelyből kiderül, hogy
a digitalizáció elterjedése révén 730 ezer olyan ember dolgozik Magyarországon, akinek a munkáját részben vagy teljes egészében robotok vagy számítógépes algoritmusok is el tudnák végezni.
A tanulmány szerint a mai vállalkozások 83 százalékánál legalább három olyan munkakörben foglalkoztatnak embert, amelynek teendőit gép is elvégezhetné.
Bár az automatizáció a legnagyobb mértékben a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozókat érinti majd a legsúlyosabban, de kisebb-nagyobb mértékben minden iparágra hatással lesz. Azonban jelenleg még csak csekély mértékben lehet automatizálni a kreatív intelligenciát vagy a szociális készségeket igénylő munkaköröket.
Az amerikai Salesforce cég tanulmánya szerint
a negyedik ipari forradalom küszöbén a diákok 65 százaléka egy ma még nem létező munkakörben dolgozik majd felnőttkorában.
De hogyan lehet egy gyereket képessé tenni egy teljesen ismeretlen hivatásra?
Ez az egyik legnagyobb kihívás az oktatás számára.
A fő gond, hogy a mai iskolai órákon kifejezetten tiltjuk, hogy a gyerekek beszéljenek egymással, miközben a munkahelyükön pont ezt kell majd tenniük a kollégáikkal.
A suliban önállóan kell dolgozniuk, a munkahelyen azonban a csapatmunka elvárás, dolgozatírásnál csak egy adott tankönyvet használhatnak, míg a való életben bármilyen információforrást igénybe vehetnek. Tehát diákjainkat a szöges ellentétére tanítjuk annak, amire később szükségük lesz.
Egyértelmű, hogy ezen változtatni kell, de a Salesforce tanulmánya mellett egy sor egyéb szakértői cikk szerzője is azt jósolja, hogy
a középiskola és az egyetem elveszti végállomás jellegét, amelyet le kell tudni, aztán soha többé nem kell tanulni. Ehelyett megkerülhetetlen lesz az élethosszig való tanulás.
Szükség van az ismereteink folyamatos bővítésére
Gondoljunk csak bele: 1997 óta lehetséges ECDL-vizsgát tenni Magyarországon. De egy akkori vizsgázó, aki még olyan PC-n dolgozott, amely egy mai okosóra számítási teljesítményével rendelkezett, vajon mihez kezdene a mai felhőalapú, mesterséges intelligenciát használó megoldásokkal? Akkoriban még az internet is gyerekcipőben járt, és a kibertérből sem érkezett annyi fenyegetés, mint manapság – könnyen lehet, hogy egy akkori vizsgázó is bedőlne az első csaló e-mailnek, amelyet neki címeznek.
Ahhoz, hogy ma boldogulhassunk, szükség van az ismereteink folyamatos bővítésére. Bizonyos tekintetben a digitális eszközök használata is az élethosszig tartó tanulás része, hiszen állandóan változnak a funkciók, de még az eszközök formája is. Vajon meg tudtuk volna tanítani a Facebook helyes biztonsági beállításait 1997-ben?
Természetesen nem, ma már viszont a közösségi média is részét képezi az ECDL-nek.
Az ECDL-vizsgaeredmények változása azonban hűen tükrözi a világ átalakulását. Az első években a számítógépes és internetes alapismeretek vizsga eredményei még nem voltak olyan kiemelkedők, mint manapság. Most 95 százalék feletti a sikeres vizsgák aránya. Ugyanakkor hiba volna emiatt kényelmesen hátradőlni, hiszen az emelt szintű vizsgákon a mai diákok eredményei sem ennyire kiemelkedők. Ezeken mintegy 30 százalékkal kevesebb a sikeres vizsga.
A komplexebb felhasználói ismereteket ugyanis a gyerekek sem tudják otthon, egyszerű internetezés közben elsajátítani, pedig a későbbi munkahelyeiken elengedhetetlenek lesznek: ezeket bizony meg kell tanulni, be kell gyakorolni diáknak és tanárnak egyaránt.
Szerencsére az utóbbiak közül egyre többen jelentkeznek az ECDL-re.
Persze a fejlődés továbbra sem áll le, mi például a robotika és a mesterséges intelligencia felé nyitunk. Azt azonban most még én sem tudom megmondani, hogy vajon 2030-ban milyen modulokból kell majd választania egy ECDL-vizsgázónak.
Valószínűleg nem egy robot fogja vizsgáztatni őt, de esélyes, hogy a kiértékelést már algoritmus végzi majd!
(A cikk eredetileg a Világgazdaságban jelent meg, 2019. december 17-én.
