Egyéb kategória

Miért gondoljuk túl a dolgokat – és mit tehetünk ellene?

A túlgondolás vagy rágódás azt jelenti, hogy gondolatainkban egy múltbeli vagy feltételezett jövőbeli, negatív esemény forgatókönyvét írjuk újra meg újra, sokszor végeláthatatlan köröket futva, amit gyakran szorongás is kísér.

Amikor túlgondolunk valamit, a saját gondolataink folyamatos kritizálását, felnagyítását végezzük. Ez több formában is megjelenhet: a jövőbe vetítve, a múltbeli események kapcsán (általában ezt nevezzük rágódásnak vagy ruminációnak) vagy a jelenben, aktuális viselkedésünkkel, döntéseinkkel kapcsolatban is. Hogy miért okozhat szorongást, azt könnyű belátni. Képzeljük csak el, hogy például napokig egy megtörtént találkozón rágódunk, elemezve minden mondatot, és folyamatosan megkérdőjelezzük, hogy vajon jól csináltuk-e. A másik esetben pedig katasztrófafilmeket gyártunk a jövőre nézve, minden „és akkor mi lesz, ha” lehetőséget végiggondolva, természetesen külön hangsúlyt fektetve a legrosszabbakra. Az agyunk ilyenkor nem igazán tud különbséget tenni sem az idősíkok, sem a valóság és a fantázia között, valamint nem túl jó a valószínűség-számításban sem, mert a negatív és fenyegető ingereket felnagyítja – így véd minket a veszélytől. Ami nagyon hasznos is lehetne, ha itt és most történne meg velünk, amit elképzelünk, és tényleg meg kellene küzdenünk vele. Olyankor azonban kevésbé az, amikor a szervezünk puszta gondolatokra is ugyanolyan stresszválaszt ad.

Hogyan állítsuk le az öngerjesztő folyamatot?

A túlgondolás vagy rágódás azt jelenti, hogy gondolatainkban egy múltbeli vagy feltételezett jövőbeli, negatív esemény forgatókönyvét írjuk újra meg újra, sokszor végeláthatatlan köröket futva, amit gyakran szorongás is kísér.

Amikor túlgondolunk valamit, a saját gondolataink folyamatos kritizálását, felnagyítását végezzük. Ez több formában is megjelenhet: a jövőbe vetítve, a múltbeli események kapcsán (általában ezt nevezzük rágódásnak vagy ruminációnak) vagy a jelenben, aktuális viselkedésünkkel, döntéseinkkel kapcsolatban is. Hogy miért okozhat szorongást, azt könnyű belátni. Képzeljük csak el, hogy például napokig egy megtörtént találkozón rágódunk, elemezve minden mondatot, és folyamatosan megkérdőjelezzük, hogy vajon jól csináltuk-e. A másik esetben pedig…

Erre ad választ HELSTÁB LAURA pszichológus, kommunikátor, a Mindset Pszichológia szakújságírója a fenti linken elérhető írásában.

 

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: