Egyéb kategória Oktatás

Krippel Éva: Nincs évvesztes gyerek

krippel eva interju

A koronavírus-járvány miatt, amikor az iskolákat és az óvodákat bezárták, a Dunaszerdahelyi Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ is felfüggesztette a működését. Telefonos konzultációkat azonban tartottak, illetve e-mail-ben lehetett tanácsért fordulni a szakemberekhez. A központ munkájáról Krippel Éva igazgatóval beszélgettünk.

Hogyan fogadták a kényszünetet?
Nagyon hirtelen jött a márciusi leállás. Pont akkor folytak az iskolaérettséget felmérő vizsgálatok előkészületei. A következő két hétre már megvolt a tervünk, hogy hova megyünk, kiket vizsgálunk, de ez a munka hirtelen abbamaradt. Miniszteri rendeletben utasítottak bennünket, hogy online, illetve telefonon maradjunk kapcsolatban az óvodákkal, az iskolákkal, vagyis a tanácsadás ilyen formában tovább működött, de a személyes kapcsolat az ügyfelekkel, az iskolákkal és a gyerekekkel megszakadt.

Mivel foglalkozik pontosan a tanácsadóközpont?
Az iskolában felmerülő tanulással kapcsolatos problémákkal. Nevelési gondokkal és viselkedés-, magatartási problémákkal, tanulási és személyiségzavarokkal fordulhatnak hozzánk a szülők, a pedagógusok. Munkánk része a prevenció is, gondolok itt a drogprevencióra, szociális problémák megelőzésére, iskolai zaklatás és a bűncselekmények megelőzésére. Kiterjedt célcsoporttal dolgozunk, nulla éves kortól a fiatal felnőtt korig foglalkozunk a fiatalokkal. A nagycsoportos óvodások körében felmérjük a gyerekek képességeit és iskolaérettségét, igyekszünk kiszűrni az esetleges zavarokat. Szlovákiában nem kötelező az iskolaérettség szintjének megállapítása. Minden 6. életévét betöltött gyereket be kell íratni az iskolába, és első osztályba léphet. Ha a szülőnek kétségei támadnak a gyerek iskolaérettségét illetően, pszichológiai szakvéleményt kérhet, amely alapul szolgál a halasztás kérvényezéséhez.

Ajánlhatják ezt a kivizsgálást az óvodapedagógusok?
Természetesen, hisz ők azok, akik a legjobban ismerik a gyereket. Ha a pedagógus úgy találja, hogy hasznos lenne a szülőket informálni, és az óvodából felkérést kapunk, akkor megyünk, kis bevezető előadást tartunk és beszélgetünk a szülőkkel. Ez főleg az iskolai beíratás előtti időszakban gyakori, de szerintünk már ősszel hasznos elkezdeni.

Milyen problémák merülnek fel leggyakrabban?
Ha a hatéves gyerek még nagyon aprócska, vékony, a szülő aggódik, hogy az iskolatáskát se fogja elbírni. Jogos az aggodalom, de emiatt általában még nem szükséges továbbra is óvodába járatni a gyereket, ez inkább orvosi elbírálást igényel. Mi felmérjük a gyerek fizikai képességeit: járását, mozgását, egyensúlyérzékét, megkérdezzük, hogy biciklizni megtanult-e. Pszichológiai téren az általános ismereteit figyeljük – például hogy meg tudja-e mondani a lakcímét, hogy hol dolgoznak a szülei, hogy mennyire tud versikéket elmondani, jól érti-e, amit mondanak neki, tudja-e az irányokat, hol a jobb és bal a bal oldal, észreveszi-e és meg tudja-e figyelni a különbségeket. Természetesen felmérjük a szociális érettségét is, például, hogy mennyire képes bekapcsolódni a közösség életébe, képes-e betartani a játékszabályokat, vagy azt hozta-e otthonról, hogy mindig ő győz, ami oda vezethet, hogy nem tudja elviselni a kudarcot.

Mi van akkor, ha nem érdeklődik az iskola iránt?
Ezt is ki kell deríteni. Mert lehet, hogy karácsonyra megkapta az iskolatáskát, a nagymama mindenkinek eldicsekszi, hogy a kisunokája már iskolás lesz, de közben kiderül, hogy a gyerek még nem tudja a ceruzát jól a kezébe fogni, nem érdekli a rajzolás, a festés, a gyurmázás, mert a finommotorikája még nem elég fejlett. Megkérdezzük a szülőt a gyerek születésének, korai fejlődésének a körülményeiről, a családi háttérről, majd mindezek összességét figyelembe véve kidolgozzuk szakvéleményt, mely azonba csak ajánlás, javaslat a halasztásra. A döntés a szülő kezében van.
Sok szülőnek azonban az a válasza a halasztásra, hogy akkor évvesztes lesz a gyereke.
Igen, ez a nézet még mindig makacsul tartja magát. Pedig, ha jól belegondolunk, mit veszít? Egy évvel később kerül ki majd valamikor a munkaerőpiacra? Én inkább azt mondanám: évnyertes az ilyen gyerek. Nyert még egy gondtalan évet, később kerül a teljesítmény és sikerorientált világba. Lehetőséget kap, hogy érettebben, fejlettebben, nagyobb tűrőképességgel menjen az iskolába, így végsősoron nem marad le semmiről.
Ha az önök szakvéleménye szerint nem iskolaérett még a gyerek, de a szülő mégis beíratja,

Milyen problémák merülhetnek fel?
Nehezen tanul meg írni, olvasni, kevésbé lesz érdeklődő, nem köti le a figyelmét a monoton munka, zavaróvá válhat a viselkedése, vagy visszahúzódóvá válhat. Azt is gyakran tapasztaljuk, hogy az első, a második osztályban még sok gyereket visz a lendület, mindent bevet, mert teljesíteni akar, de egyszer csak elérkezik egy pontra és nem bírja tovább. Nem képes megbirkózni a sok feladattal, a szülő pedig nem érti, mi történt. Pedig mi szóltunk előre. És akkor ott van még a tipikus probléma, ami a szlovák iskolába íratott magyar gyerekeknél nagyon gyakori. Hogyan is lehetnének egyenlőek az esélyei azzal a társával, akinek a szlovák az anyanyelve? A magyar gyereknek már a feladatok megértésével is meg kell küzdenie, ami a szlovák anyanyelvűnek automatikus.

A tanító néni pedig nem azért van ott, hogy tolmácsoljon.
Így igaz, a gyerek magára van utalva. Nem ért mindent, amit mondanak neki. Muszáj, hogy a szomszédját figyelje: mit is csinál? Melyik könyvet vette elő? Melyik a megoldandó feladat? Mire ezt mind kideríti, a többiek rég megoldották a feladatot, büszkén jelentkeznek, megkapják a tanító néni dicséretét. Ő pedig, szegényke ott ül, és úgy érzi, kudarcot vallott. Újra és újra. A szülő pedig nem érti. Ott volt az ügyes, okos gyereke, ott volt a mi szakvéleményünk is, hogy iskolaérett. Akkor meg mi történt? Miért nem tud teljesíteni? Pedig egyértelmű.

Mit gondol erről a mai teljesítményorientált világról? Valóban minden gyerekből atomfizikust vagy csillagászt kell faragni?
Talán ezen változtatni fog ez a helyzet, amit a koronavírus-járvány hozott. Remélem, kicsit átértékelődik maga az oktatás is, és rá jövünk, hogy nem kell ennyi temérdek ismeretanyagot mindenáron a gyerekek fejébe önteni, majd számonkérni. Borzasztó, hogy egy elsősnek karácsonyra tudnia kell írni-olvasni. Miért kellene? Az a baj, hogy sok szülő is ezt várja el. Az óvodától azt várja, hogy készítse fel az iskolára a gyereket, és ha nem viszi haza az oviból a munkafüzetet, a kidolgozott feladatlapot, akkor úgy gondolja, hogy az óvodában nem csinálnak semmit. Pedig az óvodás gyerek dolga a játék, a pedagógusé pedig a játékos felkészítés.

Régen csak rossz gyerekek voltak, akik nehezen kezelhetők, most meg ADHD-sok, Asperger-szindrómások, és még sorolhatnám – mi történt?
A tudomány olyan sok ismeretanyagot halmoz fel, hogy minden jelenségnek megfigyelték a tüneteit, megjelenési formáit, és felállították a diagnózisát. Ha pedig ez megvan, akkor nem kerüli el a pedagógusok figyelmét sem. Felismeri a jeleket, besorolja a gyereket, szinte megállapított diagnózissal küldik tovább a szakemberhez. Valóban sok problémás gyerek van az iskolákban. Ilyen világot élünk.

Ezekkel a problémákkal is lehet önökhöz fordulni?
Természetesen, és mi igyekszünk tanácsokkal segíteni a szülőt, a pedagógust. Remélem, mielőbb visszatér az élet a megszokott kerékvágásba, és mi folytathatjuk az oktatási intézmények látogatását. Május 25-től megkezdtük a működésünket, egyelőre a járványügyi előírásokat betartva kezdtük fogadni a sürgős megoldásra váró problémákkal jelentkező ügyfeleket. (l)

Ha a szülőknek  kétségeik vannak a gyerek iskolaérettségével kapcsolatban, a 031/5530283 telefonszámon vagy a ppp.ds@stonline.sk címen jelentkezhetnek a központba.
További elérhetőségek a https://poradnads.sk/ honlapon találhatók. 

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d bloggers like this: