A Magyartanárok Egyesülete Petőfi Sándor ars poeticái videójában Arató László a változó Petőfiről ad elő érettségizőknek.
Ars poetica: (gör) „ a költészet mestersége”. Tágabb értelemben minden olyan alkotást ide sorolunk, amely a költői szerepről, a költészetnek a világban betöltött helyéről, a helyes költői felfogásról szól (pl. Horatius: Ars poetica). Szűkebb értelemben egy adott költő saját költői szerepértelmezését jelenti. (Petőfi: A természet vadvirága, Radnóti: Első ecloga).
Petőfi ars poeticáinak meghatározó jegyei és összetevői a következők:
- a költőnek (költészetnek) társadalmi-politikai szerepe van
- a költészet, az irodalom nem egyesek kiváltsága
- a költő-ideál a poeta natus, a született zseni (romantikus felfogás)
- elhivatottság, vátesz-szerep
A költészeti forradalom azt jelenti, hogy teljesen átalakul az addigi, líráról alkotott felfogás. Petőfi sokat tett azért, hogy a költészet ne csak a művelt emberek kiváltsága legyen. Berzsenyi, Kölcsey vagy Vörösmarty költészete akkoriban csak kevesek számára volt érthető. Petőfi célja az volt, hogy a költészet demokratikus legyen: mindenki hozzájuthasson, megérthesse.
- családi költészet: új téma, Petőfi írt először Magyarországon családi verseket (Pl. Egy estém otthon, István öcsémhez, Anyám tyúkja)
- szerelmi költészet: Petőfi az első a magyar költészet történetében, aki Szendrey Júliához a házasságuk után is rajongó szerelmes verseket írt. Ezekben a költeményekben a szerelmi öröm mellett (Reszket a bokor mert.., Minek nevezzelek) gyakran megjelenik a bizonytalanság is (Szeptember végén, Beszél a fákkal a bús őszi szél).
- Hazafias és forradalmi költészete: a hazafias költészet a romantika jellegzetes témája. Ilyen szempontból elődöknek tekinthető Berzsenyi, Kölcsey és Vörösmarty. Petőfi abban különbözött tőlük, hogy hazafias költészetében szinte végig optimista volt. A kortárs költőkkel ellentétben nem a haza romlásáról és nemzethalálról írt, hanem a jövőbe vetett bizalommal fogalmazta meg a világszabadság korát.
Petőfi nagysága abban van, hogy felismerte a költészet megváltozott szerepét és funkcióját, mindenki számára hozzáférhetővé és közérthetővé tette. Petőfi stílusát utána még mintegy 50 éven keresztül utánozták, s csak egy újabb költői forradalom, a szimbolisták (Magyarországon Vajda János, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő) fellépése zárta le ezt a korszakot.
