A víz körforgása

A légkörben található vízgőz kicsapódásakor (kondenzáció) felhők keletkeznek. A Napból származó energia felmelegíti a légkört és a hidroszférát, és tulajdonképpen ez a mozgatórugója a víz körforgásának, a hidrológiai ciklusnak. Ez a körforgás a víz mozgását és halmazállapot-változásait jelenti az eltérő vízkészletek, mint az óceánok, légkör gleccserek, folyók, tavak és felszín alatti vízkészlet között.

A víz a természetben állandó körforgásban van. A körforgás kezdeti fázisa a párolgás. A folyók, a tavak, a tengerek vize folyamatosan párolog, de párologtatnak az élőlények is. Majd a könnyű pára felemelkedik, a magasban kicsapódik, és felhőket képez.

A felhőkből csapadék hull alá, ami lehet folyékony (eső) és szilárd (hó, jég) halmazállapotú.

A lehullott esőcseppet egyrészt felissza a föld, másrészt hasznosítják az élőlények életműködésük során. A talajba, a mélybe szivárgott víz a felszín alatt folydogál és gyűlik össze.

A felszín alatt folydogáló vízforrásokban bukkan ismét a felszínre. Végül a kis csermelypatakká, majd folyóvá duzzadva torkollik a tengerbe, miközben vize folyamatosan párolog. A víz állandó körforgásának lépései tehát:

a felszíni vizek és a növények párolgása,
a felhő- és csapadékképződés,
a csapadék talajba szivárgása, az élőlények vízfelvétele,
a felszín alatti vizek felszínre bukkanása, a felszíni vizek és az élőlények párolgása.